74358. lajstromszámú szabadalom • Újítás gázanalizátorokon
sebességét tehát a (ti) golyószelep segélyével tetszőlegesen szalbályodhat.juk esi pedig a rúgó feszültsége szerint, míg a gáz" vagy folyadékáram sebességét a golyószelep az ellenkező irányban hem befolyásolja/ A • 7. ábra szerint (stl) a befolyatócső, mely (u)mái (v) elágazással bír, melyben, a (tl) golyósfzelep úgy van elrendezve, hogy az áralmlás azi egyik és pedig, az elágazásiban látható nyíllal ellenkező irányiban nincsenek akadályozva. (Z)"nél az elágazás ismét betorkol az (sl) befolyatióosőbe. Az (u) kitorkolás ési a (z) betorkolás között a beállítható (y) szelepcsappanftyú van a bevezetőcsőbe beépítve. Ennek folytán a nyíllal ellentétes áratolásnál a sebesség nem befolyásoltatik, mivel a gláz vagy folyadék a golyószelepen, 'vagyis a (v) elágazón szabadon átléphet. A nyíl irányában való áramlásnál azonban a golyószelep záródik, az áramlási sebességét tehát az (y) szelepcsappantyú beállítása szabja meg. Teljesen nyitott csappantyúnál a (tű) szelep nem lep ön" működésibe, teljesen zárit csappantyúnál pedig késleltető hatása a legnagyobb,' minthogy ekkor a gáz vagy folyadék egész tömegének kell a (v) elágazáson keresztüláramolnia. A 2. ábra az 1. ábrán láthatótól eltérő kiképzést mutált;, melynél az (e) oső közvetlenül a (b) mérőiedénybe, torkol. Az itt is sémásan bemutatott készülék az (e) csőben, (a2)-nél, vagy a (k) esőiben (a3)-nál lehet elrendezve, A 3. ábraibeli kiképzésinél az (e) cső a. (b) mérőedénybe nyílik. A készülék, a 2. ábrához hason" lóan, (a2)-nél lehet elrendezve. A 4. ábraí szerinti elrendezésnél az (1) gázléboosiátóoső torkol a (b) mérőedényble, mely ikét egymással közlekedő edényből áll. A készülék a 2. és 3. ábrákhoz hasonlóan (a2)-»él vagy (a3)' nál lehet az (e) vagy (k) csőben elrendezve. Az 5. ábra szerint a (b) mérőedény (k) cső útján mű a (p) edénnyel összekötve. A víz vagy más hajtószer az (atn) csövön lép be, miáltal nyomásémelkedési áll be az; (n) edényben. Ez a, nyomásemelkedés a (p) eldény felé tovább terjed, egyúttal azonban azt is előidézi, hogy a folyadék az (r) csőben emelkedik. Egyszersmind a (k) csőiben és fb) mérőedényben, illetve edényben is emelkedik a folyadék. Az (r) cső megtelésénét benne túlnyomást lép föl, minek következetében az' (o) esőben és (p) edényben a túlnyomás meg" szűnik, (k) és (b)-ben tehát a folyadék esiik. Ennél az elrendezésnél a készülékeit az (r). csőben alkalmazhatjuk, pl. (a5)-nél, miáltal elérjük, hogy a túlnyomás a (p) edényben aránylag csak lassan, csökken, következéskép a (k) csőben is a folyadék, úgy hogy a gáz (e)"n át csak lassan szivatik. A föltüntetett kiképzéseknél a külön készüléket- jelző szűkítés helytállónak van föltűn tetve. Adott esetékben azonban célszerű lesz a készüléket leszerelhetően elrendezni, vagy elágazással -vagy,más ni ódon kikapcsolni. Ily elrendezés akkor előnyős, ha egy és ugyanazon készüléket több célra akarunk fölhasználni és időnkint; a készülékkel, máskor pedig a készülék nélkül akarunk alkalmazni. Lehet azonkívül egyidejűleg több készüléket is egy vagy különböző csöveken elrendezni. Szabadalmi igény. Újítás gázanalizátorokon, melyeknél a gáz az abszorpció előtt vagy után mechanikai vagy vegyi változásoknak vettetik alá és amelyek' ben a gázáramlást a csövekben emelkedő és cső folyadék idézi elő, azáltal jellemezve, hogy a csővezetékben esetleg kézzel szabályozható okadáily van elrendezve, mely afckóp van kiképezve, hogy a gáz, illetve folyadék áramlási sebessége az egyik áramlási Ijilánylban csökkentetik, a másik irányban azonba n befolyásolatlan 'marad. (1 rajzlap melléklettel.) Pa Has nyomda, Budapest.
