74353. lajstromszámú szabadalom • Mótoros eke a járműkereket párhuzamosan emelhető és sülyeszthető ekesorgerendával

_ 2 — fönnakadást vagy elhajlást meggátoljuk és egyidejűleg elejét vesszük annak, hogy az ekesorgerendán érvényesülő igénybevéte­lek a beállítóorsón vagy a fölvonókészü­lék egy másik részén föllépjenek és azt károsan befolyásolhassák. A csatolt rajz a találmány egy példa­képem kiviteli alakját mutatja. Az 1. ábra az eke oldalnézete, a 2. ábra fölülnézete, míg a 3. ábra a 2. ábra X—y vonala szerinti keresztmetszete. Az (A, C) járműkeretet a két hajtóke­rék, melyek közül az egyik a barázdában, a másik pedig a föl nem szántott talajon jár, továbbá az ugyancsak fő nem szán­tott talajon járó kormánykerék ihordja. A kormánykerék magassági irányban beál­lítható; ezt a beállítást azonban csak egy­szer s mindenkorra a szántás kezdetén kell eszközölni, tehát nem üzem közben. A jár­mükeret ferde (A) gerendájára két zárt (D) fölvonótok van alkalmazva, melyek fölső részében egy (H) fölvonó csavarorsó1 forgathatóan, de eltolhatatlanul van ágyazva. A fölvonóorsó hajtására az orsón pl. egy csavarkerék van megerősítve; mindegyik csavarkereket egy hajtóosavar hoz forgásba. A két haj tócsavar egy kö­zös (E) tengelyen ül, mely tetszésszerinti módon, pl. az 1. ábrán föltüntetett (F) kúp­kerék pár segélyével hajtható; utóbbit a mótor által hajtott (G) tengely forgatja. Ezen tengely forgási iránya szerint, mely tengelyt ismert módon a vezetőülésről be-és kikapcsolható váltóhajtómüvei kormá­nyozhatunk, az (E) tengely és ezzel együtt a haj tóosavarok és emelőorsók az egyik vagy másik irányban forognak. Mindegyik fölvonótokban egy (J) dugattyú van ve­zetve, melynek alsó végéhez a (B) ekesor­gerenda van erősítve. A (J) dugattyú fölső végén anyamenettel van ellátva, melybe a (H) fölvonóorsó kapaszkodik. Minthogy a fölvonóorsó, mint föntebb említtetett, el­tolhatatlanul van ágyazva, forgása követ­keztében a dugattyúanyák ezen orsókon a fölvonótok belsejében fölfelé és lefelé ván­dorolnak, miáltal az ekesorgerenda a jár­műkerethez képest is a talajhoz párhuza­mosan emeltetik és sülyesztetik. Az ekesorgerenda dugattyúinak a fölvo­nótokokban hosszú és egész kerülete men­tén ható egyenes vezetéke a motoros ekék­nél igen tetemes és a legkülönbözőbb irá­nyokból jövő, az ekesorra és tartóira ható erők ellenében a leghatásosabb ellenállást nyújtja. Ezen vezeték ilymödon biztonsá­got nyújt az ellen, hogy a fölvonókészülék hajtórészei nem vétetnek károsan igénybe és nem szorulnak be. Egyébként a fölvonó­készülék könnyű járását az is biztosítja, hogy a fogazott részek ú. m. csavarorsó, valamint a hozzátartozó csavaranyák a hengeres tok által tökéletesen körül van­nak zárva, míg a csavarkerekek és hajtó­csavarok elporosodás ellen külön védelmet kapnak. A csavaros fölvonó önmagában rögzít, ami a csavarhajtás által még fo­koztatik. Az ekesorgerenda tehát minden magassági helyzetben a hajtás nyugalmi állapotában önműködően rögzíttétik. Ugyanígy a fölvonóorsó mozgási áttétele, a csavarhajtás áttétele által még növelte­tik úgy, hogy a súlyos ekesorgerenda eme­lésére és sülyesztósére csak csekély erő szükségeltetik. Az (E) tengely -kézzel, pl. kézikerékkel vagy forgattyú segélyével is forgatható. Szabadalmi igények. 1. Motoros eke a jármükerettel párhuza­mosan emelhető és sülyeszthető éke­sorgerendával, melyet két közösen haj­tott fölvonókészülék állít be, azzal jellemezve, hogy az ekesorgerendát két erős üreges (J) rúd hordja, melyek du­gattyú alakjában az ekekereten elren­dezett két (D) tokban vannak vezetve és az ekesorgerenda legmélyebb hely­zetében oly mélyen nyúlnak a tokokba, hogy a legnagyobb előforduló nyomá­sokat fölveszik és a fölvonó hajtómű­vétől távol tartani képesyek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom