74326. lajstromszámú szabadalom • Eljárás zsírmentes mosó- és kallózószer előállítására és szappannélküli kallózó eljárás

Megjelent 1919. évi junius lió 76-én. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 74326. szám. XIV/e. OSZTÁLY. Eljárás zsírmentes mosó- és kallózószer előállítására és szappannélküli kallózó eljárás. GIPS ERNŐ GYÁRIGAZGATÓ AACHENBEN. A bejelentés napja 1917 augusztushó 25-ike. Elsőbbsége 1916 szeptember hó 14-ike. A találmány tárgya eljárás zsírmentes kallózó, , iiletve mosószer előállítására. A találmány lényege ah'ban van, hogy fix maróalkáliákkal föltárt állati enyvet vagy magában zsíroldószerekkel és szaponinekkel vagy laminársavas sókkal is kombinálunk. Ila ezzel a kailózó szerrel a kallózó, valamint mosóeljárást foganatosítani akarjuk, akkor a föntemlített eljárás szerint előállított kallózószert szóda, hamuzsír vagy ammóniák alkalmazásával vagy ezek nélkül használjuk. Ismeretes, hogy a gyapjú kallózásához mechanikai megmunkálás mellett kizárólag melegre és nedvességre volna szükségünk, ha az árúk tiszták volnának (1. Studien und Forschungen iiber Wolle und and ere Gespinnstfasern, C. Ileinrich Löbner). Minthogy azonban ez az eset sohasem következik be, ennélfogva mindig mosó-, illetve tisztítószereket is kell alkalmaznunk. Minden kallózószernek tehát elsősorban mosó- és tisztítószernek kell lennie, de a kailózáshoz használható mosószernek egyúttal bizonyos csuszamlóssággal és kenőképességgel kell bírnia, hogy a rostot az egymáson való csúszásnál lehetőleg megvédje és az elkerülendő úgynevezett „pelyhezést" vagy „éhes" kallózást megakadályozzuk. Ezeknek a föltételeknek eddig legjobban a szappanok, kallózóolajok és a különféle szaponintartalmú kallózókivonatok feleltek meg. A zsírhiány azonban ezidőszerint zsírmentes mosó-és kallózószereket tesz szükségessé. A logikai gondolatmenet már most elsősorban a már korábban ismeretes zsírmentes mosószerekre utalt és ezek lehető javítására kellett törekedni, valamint arra, hogy az ilyen készítmények és vegyszerek, amelyek eddig csak zsírtartalmú készítményekkel együtt használtattak, magukban használtassanak a mosás céljaira. Ezek az anyagok pl. az alkálikarbonátok, az ammóniák, valamint a „fehérjeszappanok" vagy a fehérjeanyagok aikálihydrolizisénél képződő hasadási termékek. Ezek a fehérjeszappanok (1. Seifensieder-Zeitung, 1914., 31. sz., 927. oldal) már nagy elterjedésnek örvendenek és a fehérje anyagok föntemlített hasadási termékeit is (1. pl. a 239828. sz. német szabadalmi leírást) már régóta használják zsiremulsiót képező szerek gyanánt. Kitűnt már most, hogy a jelenlegi háborús viszonyok között még beszerezhető fehérjeanyagok közül az állati enyv az ismeretes alkáliailbuininátok előállítására különösen alkalmas, a kitűzött cél szempontjából és pedig azért, inert még a hasadási termékekben is aránylag nagy viskozitás maradt meg, valamint kitűnt az is, hogy erre a célra még olyan enyvfajok is jól használhatók, amelyek táplálkozás és takarmányozás céljaira már nem alkalmasak. Az így kapott alkálialbuinínátokat habzóképességük további fokozása végett szaponinokkal kombináljuk, míg zsíroldóképességüket azáltal fokozzuk, hogy azokat fajsúly tekintetében az alkálialbuminátoldatra külön beállított zsír-