74305. lajstromszámú szabadalom • Tömör ágyazás úszókkal és más ilyen szabályozó szerkezetekkel összekötött tengelyekhez

— 2 tezve, hogy az úszó által kifejtett nyomóha­tással egyensúlyt tarthassanak. Ha pl. a két kívül fekvő emelőkarnak az úszót tartó emelő­kartól való távolsága egyenlő -egymással, akkor a külső emelőkre ható erőnek is egyen­lőknek kell lenniök egymással. Az a tömítés melyet föntebb úszóra vonat­kozólagleírtunk, olyan szabályozószerkezetek­nél is alkalmazható,' melyeket nem úszóval, hanem más módon, pl. nyomás alatt álló membránnal, vagy effélével működtetünk. A mellékelt rajzon: az 1. ábra úszóval működtetett szabályozó szerkezet egyik oldalnézetét mutatja, míg a 2. ábra ennek a szabályozószerkezet ágyazó részén keresztülmenő sík mentén való vízszintes metszete. A 3. ábra membránnal működtetett szabályozó szerkezet függétyes metszete, míg a 4. ábra ennek vízszintes metszete, az 5. ábra egyik oldalnézete és a 6. ábra egy további vízszintes metszete Az 1. és 2. ábrán látható foganatosítás! példánál föltettük, hogy a gőzkazánban (f) úszó van elrendezve és (d) rúd útján a (h) tengelyen ülő (e) lengő emelővel összekötve, mely utóbbi az úszó mozgását a kívül fekvő rudazatra viszi át. A (h) tengelyt magába fogadó ágyazótoknak két központi nyílással ellátott (r) tárcsája van (2. ábra). E tárcsák nyílásának átmérője kevéssel nagyobb, mint a (h) tengelyé, úgy hogy a tengely nem a tárcsákon nyugszik. A (h) tengely alátámasz­tására és egyszersmind tömítésére az enge­dékeny anyagból, célszerűen puha gumiból való (s) karmantyúk szolgálnak, melyeket az (r) tárcsák szorosan befognak és belső nyo­mással szemben alátámasztanak. Az (s) gumi­karmantyúk szorosan ülhetnek a (h) tenge­lyen, úgy hogy a tömítetlenség ki van zárva. Ha a (h) tengely az (f) úszó mozgásai foly­tán elforog, akkor az (s) karmantyúk emlí­tésre méltó ellenállás nélkül forognak el önmagukban (elcsavarodnak). A rudazatot két (i, i') emelő alkotja, melyek egyenlő távolságban feküsznek az (e) lengő emelőtől, ezzel egyenlő hosszúságúak és szi­metrikusan kapaszkodnak a szabályozószer­kezetbe, pl. az (e) vezérlő szelepbe. Utóbbin keresztül, a kazánban lévő víz állása szerint valamely nyomóközeg vezethető egy a vízbe­ömlést szabályozó szerkezethez. Ha az (f) úszó, a vízszin emelkedésének megfelelően, megemelkedik, akkor az (o) szelep megnyílik, úgy hogy a tápvíz bevezetését a szabályozó szerkezet megszünteti. Az (e, ii') emelők szimetrikus elrendezésé és egyenlő hosszúsága folytán a (h) tengelyre átvitt nyomások egymásai egyensúlyban van­nak, úgy hogy az (s, s) gumikarmantyúkban (csapágyakban) ellennyomások nem lépnek föl. Ha az (i, i') emelők nem szimetrikusan vannak elrendezve, akkor az egyensúlyi ál­lapotot az (i) emelőkre ható terhelések meg­felelő megváltoztatásával módosítani kell, úgy hogy a (h) tengelyre ható nyomóerők úgy, mint előbb, ismét egyensúlyban legye­nek. A 3—6. ábrákon föltüntetett foganatosí­tás! példa más fajtájú szabályozószerkezet­tel kapcsolatban van bemutatva. Az (a1 ) tok alsó részében (m) membrán van elrendezve, melyen (b) szeleprúd nyugszik. Az (m) mem­brán alatt lévő (c) toktér egy szivattyú nyo­móvezetékével áll összeköttetésben, míg a membrán fölött lévő (c1 ) tér a kazánban lévő gőz nyomóhatása alatt áll. A (b) szeleprúd az (a1 ) tokon belül fekvő (e) emelőbe kapasz­kodik, mely (h) tengelyen van megerősítve. Ez a tengely itt is rugalmas (s) ágyazótes­tekben nyugszik, melyeket (r) gyűrűtárcsák tartanak fogva az (a1 ) tok áttöréseiben. A (h) tengely két külső végén egy-egy (i) emelő ül, melyek (i1 ) serpenyőkkel vannak ellátva. Ezen (i) emelők fölött (t) tengely körül for­gatható (k) emelők vannak elrendezve, me­lyeken (g) terhelősúlyok ülnek és melyek (k1 ) serpenyőkkel vannak ellátva. Az (i) és (k) emelők közt egy-egy (n) támasztórúd van ágyazva, melyek, késé!szerűen kiképe­zett végeikkel, az (i1 és k1 ) serpenyőkben nyugosznak. Az (i1 ) serpenyők képezik a (g) pótlólagos terhelősúlyoknak az (i) külső emelőkre ható támadási pontjait, az (e) emelőnek a (b) szeleprúdba való (e1 ) bekapaszkodási helye pedig az (e) emelő támaszkodási pontját. A két (i1 ) támadási és az (e') támaszkodási

Next

/
Oldalképek
Tartalom