74301. lajstromszámú szabadalom • Önműködő és elreteszelő szerkezet sebességváltóművek kapcsolórúdjai számára

kivágásait összekötő (K) furata vau, amelyben egy csapiseögalakú (0) tolattyú fekszik, amely nek végei a (K) furáiból csak annyira állnak ki. hogy az (A. F) testek elreteszelőteetieket érin­tik. Uykép tehát az (A, B) testek egyikének a középső rúd falié való ha.rántirányú eltolódása a (C) tolattyú révén átvitetik a szem ben fekvő el­rerbes ziel őtost re, amely ennekfo'ytán a középső (2) rúd túl eltíereltetik és a külső (3) rúd felé tolatik. Ha már most a 2. ábra szerinti kezdeti hely­zetből az (1) rúdat. fölfelé toljuk (3. ábra), ak­kor az (A) e 1 reteezclőtest az (1) rúd (F) kivá­gásának ékhatása folytán annyira jobbra terel­tetik. hogy egészen behatol a (2) rúd (G) kivá­gásába, mimellett az (1) rúd (F) kivágásából teljesen kilép, ami álstal lehetővé is vált az (1) rúd annyira való föl tolása, liog.v az (F) kiviágás és az (A) test .közötti kapcsolat meg'sziinjé:k. Az (A) test most jobbra, eltolt helyzetében az (l) rúd hongeres fölüle te és a (2) rúd (G) kivágása között van és ez a rúd az (E) furat, falai által hosszirányú elmozdulás ellen biztosítva van, ily­kép az (A) test reteszt képez, amely a (G) ki­vágás segélyével a rúd hosszirányú mozgását gá" tolja. ( Az (A) elreteszelőtest jobbramozdulása azon­ban maga után vonta a (0) tolattyú jobbratoló-' dását is, amely a (B) elret eszelöt estet a (3) rúd (I) kivágásába nyomta, úgy, hogv ez a rúd is elreteszelhetett és hosszirányú mozgásába ií az (E) furat által gáitoltiatik. Tehát, az (1) rúd hosszirányú eltolása egyben mindkét (2 és 3) rúd önműködő elre'teszelését eredményezte. Ha már most. a 2. ábrabeli kezdeti helyzetből a (2) rúdiat toljuk fölfelé (4. ábra), akkor a (2) rúd (G, H) kivágásainak ékhatása folytán az (A, B) testek a (2) rúditól el és az (1 ési 3) rudak (F, 1) kivágásaiba terel tetnek, miáltal! tehát ezek a rudak elreteszeltetnek. A (3) rúdnak a 2. ábra szerinti kezdeti helyzetből való föl,tolása­kor (5. ábra) hasonló módon, mint a 3. ábrával kapcsolatban kifejtettük, a (B, A) testek balra­tolása folytán az (1 és 2) rudak reteszeket nelc el, mimellett a (B) tesrt mozgása a (C) tolattyú közvetítésével az (A)" el reteszelötestre vitetik, át. Látni való tehát, lvogy a legegyszerűbb mér don, a három rúd egyikének hosszirányú eltolása útján a másik kettő önműködőlég és teljesen megbízható módon elreteszeltetik. TermésBeteseu minden további nélkül lehetséges háromnál több rúdiat is azonos módon önműködően elrete­szelni, amennyiben csiak a középső rudakat kell harántfuratokkal ellátnunk és azokban átvivő to­kttyúkat elhelyezni. Bár az el reteszelő'tesitek gömbalakja a- súrlódás, csökkentése szempontjá­ból előnyös, nyilvánvaló, hogy más alakúak is le­hetnek, ngyaincsak a rudak kivágásai is más megfelelő módon alakíthatók, csak •»» a föltétel, hogy a ru<1aJv eltolásánál az illető kivágás "és elreteeeeJőtest között ékhatás jöjjön létre, amely az elreteszelőtest harántirányú eltolódását eredményezi. Szabailalm i igény. Önműködő elreteszelószerkezet sebességváltómű" vek kapcsolt rúdjai számára, amelynél az egy­másmellett egy vezető darabban ágyazott ru­dak egymás felé néző, gömbszelet- vagy ék­alakú kivágásokkal vannak ellátva,, amelyek között, harántirányiban eltolható elreteszelő)' testek fekiisznek, amely utóbbiak a rudak egyikének hosszirányú elmozdulásánál az il­lető kivágások ékhatása folytán a többi rúd el reteszelése végett ezek kivágásaiba teremtet­nek, azáltal jellemezve, liogy a középső rudak kétoldalú kivágásait egy-egy harántfurat köti ösisze, amelyben a célszerűen gömlbalakúan ki­képezett . elreteszclőtesrtefcig terjedő tolattyú foglal helyet, amely a vezetődarab haránt' furatában fekvő egyes elrateszelőtestek ha­ránteltolódássát átviszi a többire, liogy az el nem tolt rudak bonyolult., a rudakon és ve­zetődarabon kívül elrendezett átvivősKerkeze­lek nélkül biztosan és önműködően elreteszel­t essenek. (1 rajzlap melléklettel.) í'allas nyomda, Budapest.

Next

/
Oldalképek
Tartalom