74292. lajstromszámú szabadalom • Eljárás generátorok üzemben tartására
Megjelent 1919. évi junius hó 17-én. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 74292. szám. II/©- OSZTÁLY. Eljárás generátorok üzemben tartására. RIEDEL ARTIJR MÉRNÖK KÖSSERNBEN. A bejelentés napja 1917 január hó 24-ike. Elsőbbsége 1916. január hó 3-ika. Tüzeléstechnikai szempontból legelőnyösebb, különösen keverékgáz fejlesztésié esetében, ha a generátorban lehetőleg nagy hőmérsékletet tartunk fönn. A megkívánt nagy hőmérsékletnek föntartása azonban a generálói'fal anyagára való tekintetből nem lehetséges, a falaknak vízzel való hűtése pedig nagy höveszteséggel jár. Megkísérelték már nem szimetrikus forgórostélyoknak különleges kiképzése által a generátor egyes részeihez különböző gőz- és légmennyiségeket hozzávezetni. A rostélynak lassú- forgásánál azonban az így megszabott gőzlégkeverék a generátorakna ha.rántimetszetének egyes pontjaira csak egyenlőtlenül hat és ennélfogva ezen ismert aknaszerkezet azzal a hátránnyal bír, hogv egyenlőtlenül kiégett hamut eredményez, ha egyenlőtlenül gőzlégelosztást tartunk fönn, Épígy ismeretes szabályozott szélbevezetés által a generátornak egyes részeit forróbban tartani, de ily esetben az üzem egyenletessége szenved. A jelen tallálmány célja* már most az egyes zónákban egyenletes üzemet elérni, dacára annak, hogy a különböző zónákban különböző hőmérsékletek uralkodnak. Ezáltal lehetővé válik centrális fölfelé égés . vagy széltűz nélkül tág határok között szabályozható gázösszetételt elérni. A hidegebb szélső zónának célja a falazatot megóvni, a centrális hidegebb zónának pedig célja a veszélyeztetett rostélycsácsot megóvni, míg a közbenfekvő koncentrikus gyűrűben sokkal magasabb hőmérséklet uralkodik, mely igen nagy értékű, sok szénoxydot, de igen kevés szénsavat és hydrogént tartalmazó gázt szolgáltat. A vízgőz, ill. porlasztott víz ventilátornyomásának megfelelő szabályozásával lehetővé válik az egész harántmetszetben lényegesen •eltérő hőmérsékletek dacára egyenlő gázosítási sebességeket elérni úgy, hogy sem centrális fölfeléégéstől,.sem pedig széltűztől nem kell tartani. A l ostélynak (mint pl. az úgynevezett Kerpely-generátornál) vagy az aknaharántmetszetnek térbeli fölosztása a jelen találmány tárgyát képező eljárásnál nem szükséges. A találmánynak egy további előnye abban áll, hogy ki nem égett hamunak távozása ki van zárva. A porlasztott víznek vízgőz helyett a centrális és szélső zónában való alkalmazása nemcsak azzal az előnynyel jár, hogy a gőzkazánnak gőzösítő hője megtakaríttatik, hanem hogy sokkal kevesebb porlasztott víz szükséges, mint vízgőz, hogv a generátornak hidegebb zónáiban jelentékeny hőmérsékletcsökkenést érjünk el.