74265. lajstromszámú szabadalom • Mérőszerszám belső mérések számára

Megjelent 1919. évi junius hó 17-én. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 74265. szám. é Vll/a. OSZTÁLY. Mérdszerszám belső mérések számára. AKTIEBOLAGET C. E. JOHANSSON CÉG ESKILSTUNÁBAN MINT JOHANSSON KÁROLY EDE FEGYVERMESTER ESKILSTUNAI LAKOS JOGUTÓDJA. A bejelentés napja 1917 szeptember hó 28-ika. Elsőbbsége 1916 május hó 24-ike. A jelen találmány tárgya lyukak mérésére és megvizsgálására, vagy általában belső mérésekre szolgáló mérőszerszám, mely ismeri módon, a szerszám testében, egymás meghosszabbításában elrendezett, hosszirányban elcsúsztatható, két mérő orsóból áll, melyeknek belső végei rézsútosan vannak levágva. A mérőszerszám egy ezen orsóvégek közé benyúló, a mérőorsókra merőleges irányban elcsúsztatható, a mérőorsóknak egymástól való szétíolására szolgáló kúpalakú • csúccsal víiii ellátva. A csúcs emel. lett, pl. csavarral áll összeköttetésben, melynek forgatásával a mérőorsók egyidejűleg állíttatnak el. Az ilyfajta eddigelé ismeretes szerszámoknál a mérőorsók belső végei úgy van. nak levágva, hogy kúpalakú csúcsokat alkotnak, melyek az elcsúsztatást létesítő csúccsal egy alkotó mentén foglalnak helyet. Mivel azonban a gyakorlatban igen nehéz az egymással érintkező csúcsoknak oly pontos alakítása, hogy minden szándékolatlan hajlás kiküszöböltessék, az ismert szerszámoknál a beállítás többé-kevésbé bizonytalanná válik, amennyiben könnyen előfordul, hogy az érintkezés csak néhány pontban történik, mely pontok az elcsúsztatásnál még he- * lyüket is változtatják. A beállítás azon. kívül még azáltal is könnyen válik bizonytalanná, hogy az egymással érintkező csúcsok közé idegen anyagrészecskék közbejuthatnak. A jelen találmány szerint már most ezt a hátrányt azáltal küszöböljük ki, hogy a mérőorsók, önmagában véve ismert módon, elforgás ellenében biztosítva vannak és belső végeik úgy vannak levágva, hogy élek keletkeznek, melyek a kúpalakú csúcsnak az érintkezési helyen átmenő alkotójával szöget zárnak be, úgy hogy a csúcs a két mérőórsó éleivel csupán az éleknek két egymással szembenfekvő, mindig változatlanul megmaradó pontjában érintkezik. Ezáltal azt érjük el, hogy a mérőorsók beállítása, függetlenül a részeknek esetleges ferdeségétől, vagy esetleg közben jövő idegen anyagrész.ecskéktől, mindig föltétlen biztos lesz. A mellékelt rajz a találmány tárgyának példaképpeni foganatosítási alakját