74261. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sima merev növényi rostoknak kártolhatóvá és fonhatóvá tételére

Megjelent 1919. évi junius hó 17-én. MAGYAR SZABADALMI HI^ATA^ SZABADALMI 74261. szám. XIV/a. OSZTÁLY. Eljárás sima, merev növényi rostoknak kártolhatóvá és fonhatóvá tételére. M. BÖHM & SOHN CÉG BÉCSBEN A bejelentés napja 191^$Hwss*hó 21-ike. A számos növényi rostok közül azok, amelyek a növénytanban magszőröknek neveztetnek, a textilipar céljaira különösen azért érdekesek, mert szabad állapotban állnak .rendelkezésre és ha megértek, akkor csak a magtól kell őket elválasztani, míg a háncsrostoknúl, amelyek a kéreg és a fatest közé vannak ágyazva, még hosszadalmas és körülményes elkülönítéseket, föltárásokat vagy áztatási műveleteket kell végezni, avégbő', hogy fonható rostokhoz jussunk. Amíg azonban a magszőrökhöz tartozó gyapot, lapos, dugóhúzószerűen sodrott és egyes szálainak kissé göndörített alakjánál fogva már természettől alkalmas arra, hogy kártolásnál összefüggő fátyolt és összesodrásnál a rostoknak kölcsönös átkarolása és súrlódása folytán elegendően szilárd fonatöt adjon, addig más növényeknek magszőrei, amelyek hosszúság és finomság folytán mint textilrostok tekintetbe jöhetnének, sima, egyenes csövek alakjával bírnak, amelyekből kártolásnál sem összefüggő fátyolt, sem pedig fonásnál tartós fonalat nem lehet készíteni. Az utóbbi években az ipar néhány más magszőröket is kívánt bevonni a megmunkálás körébe, mégpedig első sorban a kapokrostokat, amelyeknek földolgozása számos szabadalomnak volt tárgya. Ezeknek elseje gyanánt az A. Valladar-féle 119903. sz. német szabada'omban leírt eljárás tekinthető, amely szerint a kapokrostok higanypácokkal és krómsavval tétettek nemezhetővé. Rendszeresen E. G. Stark, Chenmitzben foglalkozott azon föladat megoldásával, hogy a kapokrostot fonhatóvá tegye, amennyiben azokat egyrészt, illő extrahálószerekkel, mint amilyen az alkohol, aether, aceton, szénkéneg, benzin, benzol stb. kezelte folyósi vagy gőzalakban ,vagy szappanoknak, törökvörösolajoknak, glicerinnek alkalikus oldataival, folyós vagy hab alakjában, extrahálta vagy végül cserzőanyagokkal és enyvoldatokkal, esetleg formaldehidgőzökkel iparkodott a rostokat szilárdabbá és bolyhosabbá tenni, amint az a 227542, 230142, 230143, 231940, 231941. sz. német szabadalmaiban és a 962173. sz. amerikai szabada'mában le van írva. Az i1

ló oldószerekkel való kezelésnek az a hátránya, hogy egyrészt az extraháláshoz és a drága extrahálószerek visszanyeréséhez bonyolult készülékek szükségesek, másrészt pedig azok csak a zsír- és viaszszerű testeket oldják ki, a zavaró pektin- és más nyálkás anyagokat azonban benne hagyják, míg a fásított rostoknak alkalikus szerekkel való