74222. lajstromszámú szabadalom • Formázómag üreges betontestek készítésére

wi«*meieut 1U1Í). évi jimins IH> 17-én. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 74222. szám. XVII/f. OSZTÁLY. Formázómag üreges betontestek készítésére. EMMRICH FRIGYES ÉPÍTÉSZ FREIBERGBEN A bejelentés napja 1918 jnliűs bó 2-ika Ha üreges betontesteket akarunk készíteni, a formába a beton bedöngölése előtt magot kell beilleszteni. A jelen találmány ilyen formázó magokra vonatkozik. A találmány lényege a formázás megtörténtével a mag kihúzásának műveletére vonatkozik és abból áll, hogy a mag fala ekkor nem szakad le merőlegesen a betonföliiletről, hanem előbb egy darabon a betonfölületet súrolja, tehát a betonfölület megsérülését elkerüljük, sőt még utánsímítjuk is azt. A mellékelt rajzon a találmány tárgyának három foganatosítási példája van bemutatva. Az 1. és 2. ábrán látható első foganatosítási példa háromszögű keresztmetszetű formázó mag, mely azonban ovális, körvagy sokszögkeresztmetszetű is lehet. A 3. és 4. ábrán föltüntetett két további foganatosítási példa körkeresztmetszetű formázó mag. Az első foganatosítási példánál '(1. és 2. ábrák) a középmag négy részből áll. Az (a) egyik rész a háromszög csúcsát a (b) másik rész annak alapját (talpát) alkotja. Mindkét rész T-alakú keresztmetszetű. A (c) és (d) harmadik és negyedik részt lapos sinek képezik, melyek a két (a, b) T-vas lábával össze vannak kötve. Az (a) részt az összekötő szögek mereven kötik össze a (c) és (d) résszel, ellenben a (b) rész eltolódhatik a (c) és (d) részek közt, minthogy itt az összekötő szögek (csavarok) a (c) és (d) részek megfelelő alakú hasítékában iilnek. A mag (e) oldalrészei egy-egy egészet tesznek. Az 1. és 2. ábrán kirajzolt helyzet a formázás közben elfoglalt helyzet. Ha a formázás megtörtént, az (a) és (b) részeket a keresztmetszetre merőleges irányban eltoljuk és pedig célszerűen az (f) kézi emelő és a (g) áttétel segélyével. (2. ábra) Letiet ehelyett azonban csavarmenetes hajtást is használni. Ekkor a (b) részben, kiképezett hasítékok alakja folytán az (a) rész a (c) és (d) részekkel együtt kissé lefelé, a középvonal felé tolódik, a (b) rész pedig kissé fölfelé, mire az (a) és (b) részek összeérnek. Előzőleg azonban, azaz ezen közép felé való elmozgás előtt, mindkét (a) és (b) rész teljes feszültség mellett azaz a betonfölületre szorulva néhány, cm.-rel a fölületen csúszik el és csak ezután válik arról fokozatosan le a betonfölület simára súrolása közben. Ha azután az (a, b) részek a középen összeértek, az (á—d) középmagrész térfogata annyira kisebbedett, hogy egyedül, azaz az (e) oldalrészek nélkül,