74193. lajstromszámú szabadalom • Nyújtóhengermű fonógépek számára

Megjelent J919. evi junius lio 17-én. \ -MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 74193. szám. XIV/a. OSZTÁLY­Nyujtóhengermű fonógépek számára. JANNINK JAN F. FONÓGYÁRI IGAZGATÓ GRONAÜ MELLETTI EPEBEN (WESTFÁLIA). A 7J899. sz. törzsszabadalom 2. pótszibadalma, melynek bejelenté.-i napja 1916 julius hó 4-ike. A törzsszabadalom tárgya pamut szá­mára való 11 vu jt óhengern 1 ű, melynek lé­nyegileg az a jellemzője, hogy a nyujtó­hengerpár elé egy hengerpár van ágyazva, amelynek nyomóihelye jóval kisebb távol­ságra esik a nyujtóhengerek nyomóhelyé­től, mint amekkora hosszúságot az átlagos fürthossz tesz ki és amely hengerpár egy megfelelő könnyű fölső henger haszná­lata következtében csak oly csekély nyomást (pl. 60—100 g.) gyakorol a szálas anyagra, hógy a szálak kettésza­kadás nélkül áthúzhatok úgy, hogy a ren­des mérvet meghaladó (pl. 10—50-szeres és még nagyobb) nyújtást lehet elérni. Kísérleteik révén már most megállapít­tatott, hogy a nyujtóhengerpár elé ágya­zol! hengerpár fölső hengerének nem kell a gép munkája közben forognia és hogy ezt a fölső hengert valamely más, a hen­geralaktól eltérő alakú nyomószerv is he­lyettesítheti, amely vonalszerű érintkezés­ben van a hozzátartozó alsó hengerrel. Ha ezen nyomószerv meghajtását mel­lőzzük, akkor az az előnyünk van, hogy ezen nyomószerv — jó hatásának rovása nélkül — még valamivel könnyebb lehet, mint a forgó fölső henger; ennek 'oka abban rejlik, hogy — amint kísérletek folyamán kitűnt — a nem forgó nyomó­szerv nagyobb nyomást gyakorol, mint a a forgó. A nyomószervnél természetesen meg kell lenni annak a lehetőségnek, hogv szabadon mozoghasson föl- és lefelé, hogy a szálasanyag rendszeres áthúzást lehe­tővé tegye. Az idetartozó vázlatos metszetrajzok 1—5. ábrái a fölső henger megváltozta­tásának, ill. pótlásának néhány példáját tüntetik föl. Amint az 1. ábrából látható, a (2a) fölső henger megtartja azl a lehetőséget, hogy szabadon mozoghasson föl- és le­felé, anélkül azonban, hogy a (2) alsó henger forgásában részt venne. Ezáltal a nyomás pontosan megfelel a henger sú­lyának, vagyis a henger, mint nyomószerv teljes súlyával érvényesül, ami pedig nem következik be, ha a fölső henger részt vesz az alsó henger forgásában. Ennélfogva a fölső henger még kisebb lehet és még kö­zelebbre hozható a nyujtóhengerpárhoz. Az eddig szokásos hengeralakú csapok helyett, mint 1. ábrából látható, prizma­tikus (2b) csapokat használhatunk, ame­lyek megfelelő vezetékben föl- és lefelé mozoghatnak és a henger forgását meg­gátolják. |A (2a) fölső hengernek egye-

Next

/
Oldalképek
Tartalom