74177. lajstromszámú szabadalom • Tetszőleges gyakran használható levélboríték

fonal'"vág^ zsMorbi^sRa van' megerősítve. A (2) fenékszárnyon papírból vagy hasonló-anyagból való (9> hurok van elrendezve. "Áéf tS)'élzSföFágtof^Éf^ifc végéVéi a fonalon vezetjük át ábra), azután a kinyúló részt a^'borítóK mellső oldalára átfektetjük és az uföíső'-Wszt a hátsó oldalra hajtjuk át.. Itt a (9) hurkon átvezetjük ésM6) ra^aszos szélével a másik szabad végre ragasztjuk föl. A 8. ábra az elzárt borítékot mutatja hátulról nézve,: ,. A 9. és 10. ábrákon föl tüntetett foganatosítási'alaknál az (5) elzárólap az (1) elzároszárnyon az átdugott (10) kapocs segítségével van megerősítve. Az (ö) lapot átcsxrngő" részével előbb a boríték mellső, azután hátsó oldala fölé fektetjük és végül ragaszos (6) szélét az alsó részre fölragasztjuk. A 11—15. ábrákban föltüntetett foganatosítási alaknál az (5) elzárólap a levélboríték mellső (11) oldalán alsó (7) széle segítségével van fölragasztva. A szabadon túlnyúló részét a boríték elzárása céljából annak hátsó oldalán át lefektetjük és ott ragaszos (7) szélének segítségével hozzáragasztjuk. A 16—20. ábrákon föltüntetett foganatosítási alaknál az (5) elzárólap a levélboríték mellső oldalának tetszőleges helyére van ragasztva úgy, hogy mindkét oldal felé szabad szárnyak nyúlnák ki. Előbb az egyik szabad szárnyat fektetjük át a boríték hátsó oldalán (18. ábra), azután a másik szabad szárnyat, mely az elsőhöz a ragaszos (6) szegély által ragasztatik hozzá. A 19. ábrán az elzárt levélborítékot hátulnézetben, a 20. ábrán elülnézetben láthatjuk Ezen foganatosítási alaknál az elárószarny az elzárólap által körülfogatik és így rögzíttetik, A 21—23. ábrákon föltüntetett foganatosítási alaknál az (5) elzárólap az (5a) szárnytoldat útján van a levélboríték' hátsó oldalához ragasztva. A levélborítékon túlérő (5) részt a levélboríték mellső oldalára fektetjük át és két (5b, 5a) oldalszárnyait" oldalt a boríték hátsó oldalára, illetve az (5a) szárnytoldatra fektetjük le és-a két oldalrészt (6,'6) ragaszos széleik kel az (5a) részre itt ragasztjuk hozzá. A 22. ábrán a zárt levélboríték hátulnézetben,, a 23. ábrán elülnézetben van bemutatva.. . .. , A34—26. ábrákon föltüntetett foganarto7 sítási alaknál a levélboríték (1) zárószárnyában két (3, 4) hasíték egymással párhuzamosan van elrendezve. Ezen hasítékokon húzzuk át az (5) elzárósfalagot; a kinyúló részét a mellső oldalon, a szabad részét ezután a hátsó oldalon fektetjük át, hol ragaszos (6) szélével a másik véggel összekapcsoltatik. A 25. ábrán a zárt boríték hátulnézetben, a 26. ábrán elülnézetben van bemutatva. A 27—29. ábrákon föltüntetett foganatosítási alak lényegileg a 11—15. ábrákban bemutatott foganatosítással megegyezik. Az (5) elzárólap itt külön berendezéssel van ellátva, mely a levél nyitását megkönnyíti. Míg különben az elzárólapot a levélboríték nyitása céljából elvágni vagy eltépni kell, itt külön leszakítószegély van alkalmazva. A törési él mindkét oldalán ugyanis tőle azonos távolságban lyukasztott (13, 13) vonalak vannak alkalmazva; a két lyukasztott vonal között lévő rész ragaszanyaggal van ellátva. A lap összehajtásánál a két szegélyt a törési él és a lyukasztott vonalak között egymáshoz ragasztjuk (28. és 29. ábrák). Egyébként az elzárólapot azonos módon alkalmazzuk, mint ahogy a 11—15. ábrák szerint megadtuk. Látni való, hogy a levél nyitásához csakis a (13, 13) leszakítószegélyt kell leválasztani, mire a levélboríték nyitva van. A ragaszos (7, 7) szélek ezen foganatosítási alaknál szintén lyukasztott vonalakkal vannak az elzárólap főrészétől elkülönítve. Ezen berendezés által lehetővé válik, hogy a zárólapnak a levélborítékhoz ragadó részei könnyen, biztosan és tisztán leválasztassanak. A 30—32. ábrákon föltüntetett foganatosítási alaknál az (i) zárólap befelé való áthajtása folytán vagy más módon a belső