74166. lajstromszámú szabadalom • Eljárás papíranyagfonal előállítására sejtanyagból vagy hasonlókból

járhatunk el, hogy a szövet rostjainak csak egy részét tesszük vízelutasítóvá, de különösen alapos módon. Ez pl. oly módon eszközölhető, hogy már a lazía rostanyagot paraffin, montánviasz, gyapjúzsír, szappan vagy effélék olda­taival vagy emulzióival kezeljük; az al­kalmazott oldószereket a szárítás alkal­mával természetesen visszakapjuk. Az említett oldatokkal szemben szappannak és ecetsavas timföldnek vagy csak tim­földnek alkalmazása azon előnyt nyújtja, hogy nincs szükség könnyen illőoldósze­rekre; az impregnálás után az ilykép ke­zelt rostanyagot nem impregnált rost­anyaggal keverjük. Ez keverő farkasban vagy pl. azáltal is eszközölhető, hogy impregnált rosanyagból való rostbarkát není impregnált anyagból valóval össze­futtatunk, a kettőt egy barkaelosztón ve­zetjük át és azután szokásos módon föl­dolgozzuk. A rostot azonban nemcsak a laza rostanyagban, hanem a fonalban is impregnálhatjuk és azután a szövésnél fölváltva impregnált és nem impregnált fonalakat rendezhetünk el. A szövet nem impregnált rostalkatrészei izziadtságsizí­vóan hatnak és légátbocsátók úgy, hogy ily szövetek az eddig ismertté vált szö­vetekkel szemben igen nagy előnyöket tüntetnek föl. Ily módon növényi rosto­kat tartalmazó gyapjúárúkat is jól le­het nyújtani, míg eddig növényi rostok hozzáadása esetén esőben az egész szö­vet könnyen átázott. Szabad,almi igényeli: 1. Eljárás papiranyagfonal előállítására sejtanyagból és hasonló anyagból, azáltal jellemezve, hogy a rostokat híg duzzasztmányból laza állapotban, tehát minden sajtolás nélkül, levá­lasztjuk, ezen állapotban megszárít­juk és a laza rostanyagot a kártoló gépen kártolt fonal módjára fonjuk. 2. Az 1. igényben védett eljárás válto­zata, azáltal jellemezve, hogy a külön­böző hosszúságú rostmasszákat a rostpelyhez teljes föloldása és a kü­lönböző hosszúságú rostok! benső ke­verése céljából foszlatóban bőséges vízhozzávezetés mellett kezeljük és azután a kártoló gépen vezetjük át. 3. Az 1. igényben védett eljárás válto­zata, azáltal jellemezve, hogy a rosto­kat előbb bundaalakra hozzuk és ösz­szezsugorításnak, duzzasztásnak vagy effélének vetjük alá, 4. Az 1. igényben védett eljárás válto­zata, azáltal jellemezve, hogy a híg duzzasztmányban olajat, zsiradékot, gyantát, szénhidrogént s effélét emui­gálunk, hogy a rostanyagot különö­sen laza alakban száríthassunk be és a későbbi olvasztást pótoljuk. 5. Az 1. igényben védett eljárás válto­zata, azáltal jellemezve, hogy a híg duzzasztmányban kikészítő szereket, mint pl. keményíthető fehérjeanyago­kát, töltőanyagokat, olajat, zsiradé­kot, ragaszanyagot, gyantát és effélét osztunk el. 6. Az 1. igényben védett eljárás válto­zata, azáltal jellemezve, hogy kiké­szítő szereknek, mint pl. oxidálható olajoknak, keményíthető fehérjeanya­goknak és efféléknek alkalmazása ese­tén ezeket oly alakban alkalmazzuk, hogy a rostok nem sülnek össze, ha­nem: csakis érdes csapadékkal vonat­nak be, mely bevonat által a rostok egymáson való tapadása idéztetik elő. 7. Az 1. igényben védett eljárás válto­zata, azáltal jellemezve, hogy a híg duzzasztmánykoz, illetve a bundához oly anyagokat adagolunk, melyek gá­zokat. vagy gőzöket fejlesztenek és ez­által a rostanyag fellazítását idézik elő. 8. Az í. igényben védett eljárás válto­zata, azáltal jellemezve, hogv a híg duzzasztmány számára részben vagy kizárólag könnyein forró folyadékot, mint pl. alkoholt, benzolt és effélét alkalmazunk, 9. Az 1. igényben védett eljárás válto­zata, azáltal jellemezve, hogy a duz­zasztmányhoZ oly vegyi anyagokat 74166

Next

/
Oldalképek
Tartalom