74164. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés elektroosmotikus víztelenítő készüléknél a víztelenítő anyag bevezetésére

Megjelent 1919. évi .jiiuius hó 11-én. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 74164. szám. Vll/i. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés elektroosmotikus víztelenítő készülékeknél a víztelenítő anyag bevezetésére. ELEKTRO-OSMOSE A.-G. (GRÁF SCHWERIN GESELLSCHAFT) CÉG BERLINBEN. A bejelentés rapja 1918 márciushó 26-ika. Elsőbbsége 1917 október hó 20-ik*. Azt tapasztaltuk, hogy az elektroosmotikus víztelenítésnél az anyag bevezetésének módja lényeges befolyással van a víztelenítő műveletre. Az erre a célra sizolgáló, rendszerint egy sor egyes keskeny kamrából álló és szűrőajtók módjára összeállítlott víztelenítő készülékek szokásos foganatosítási alakjainál a víztelenítő készülékek szokásos fogantositási alakjainál a víztelenítendő anyag bevezetése a készülékbe olyan töltőnyílásokon át történik, melyek teki.net nélkül az elektródákra, többnyire ezek közt a középen vannak elrendezve. Ekkor azonban fönnáll az a veszély, hogy a víztelenítő műveletet a bevezetett anyag jelentékeny mértékben zavarja. Ha pl. tőzegiszap víztelenítéséről van szó, melynek szilárd alkatrészei az a nődön sűrű rétegben lerakódnak, míg a víz a katódán keresztül folyik le, akkor, föltéve, hogy az anyag bevezető nyílása az anóda közelében van elrendezve, a friss anyag az anóda és az anódán lerakodó, már víztelenített tőzegréteg közé befurakodni igyekszik, ezeket eltolja, vagy leválasztja és így a víztelenítő műveletet kedvezőtlenül befolyásolja. Ugyanez a jelenség lép föl akkor is, ha az anyagbevezető nyílás a két elektróda közt a középen foglal helyet. Hogy ezt a hátrányt elkerüljük, a jelen találmány szerint a víztelenítendő anyagot azon elektróda mentén vezetjük be a készülékbe, melyen a folyadék válik le. A friss anyag ekkor igen folyadékdús és így csak kis ellenállást nyújtó réteget talál útjában és úgyszólván riáhelyezkedik a már víztelenített rétegre, melyet többé meg nem zavarhat. Az ezen anyag bevezetési mód megvalósítására alkalmas berendezést úgy képezzük ki, hogy a töltőnyílásokat amaz elektróda közvetlen közelében rendezzük el, melyeken a folyadék elfolyik. Emellett a töltőnyilások különbözőképen lehetnek kiképezve. Lehet pl. azokat a kamrákon oldalt, a vízleválasztó elektróda közelében elrendezni. Vagy lehet azokat az egyik, vagy mindkét elektródán keresztül is vezetni, mimellett torkolatuk a vízleválasztó elektróda közelében van elrendezve. A mellékelt rajz a találmányi gondolatnak tötíb ilyen megvalósítási módját ábrázolja vázlatosan. Az 1. ábra egy elektroosmotikus víztelenitőkészülék egyik kamráját tünteti föl met-