74134. lajstromszámú szabadalom • Készülék a hegedűjátéknak balkezőek részére veló lehetővé tételére

I 1. ábra a készülék oldalnézete, a 2. ábra fölülnézete, a 3. ábra egy részlet metszete az 1. ábrá­nak A—A vonala szerint. A (2) hegedűn járó (3) vonó jobboldali vége, pl. a fölí öntetett szorítócsavar segé­lyével a (4) .tartórészbe be van fogva, mellyel 'az (5) rugalmas rúdelem, pl. sza­lagrúgó van szilárdan összekötve, míg ezen rúgó másig vége a (6) kocsihoz (3. ábra) van erősítve, mely — fölül és alul — (7) görgőkkel van ellátva. Ezen gongok az egyenesvezetéket alkotó (8, 9) keretnek (8) hosszlécein lehetőleg súrlódásmente­sen gördülnek, míg a keret (9) haránt­léced közül az egyik a föltüntetett módon az (5) rugót szabadon átbocsátja. Az egye­nesben, vezetésre való tekintettel, a (6) kocsi csuklósan van összekötve az alább ismertetendő hajtószerkezettel és pedig mindenekelőtt a (13) csap révén a (14) hüvelyhez van csuklósan kapcsolva, mely­ben a (15) lengőkar, lengése közben (il­letve az alább ismertetendő beállítás alkal­mával) viszonylagosan eltolódhatik. A (15) lengőkar a (16) tengely egyik vé­gére van fölékelve, míg ezen tengely má­sik végére (2. ábra) a kétkarú (17) emeltyű van fölerősítve. Az utóbbinak végeire egy-egy vonó elem, pl. (18, 18) lánc van akasztva, melyek, másik végükkel, egy, a (16)-hoz hasonló (19) kétkarú emeltyű­höz vannak kapcsolva. E (19) emeltyű a (20) lengőtengelyre van fölerősítve, mely egy további (21) két­karú emeltyűt hord. A (21) emeltyű ugyancsak láncok vagy máseffélék útján egy-egy, fölváltva föl- és lefelé lengethető (23) alapzat eiőtt elhelyezendő széken he­lyet foglaló játszó egyén hajt. A készülék működése ezek után könv­nyen érthető: Ha a (22) lábítókat működtetjük, akkor a (21) emeltyű a (20) tengelyt és ezzel a (19) emeltyűt ide-oda lengeti; egyidejűleg a (18) láncok révén a ((17) emeltyű és ezzel a (16) tengely, valamint a (15) lengő­lear is ide-oda lengőmozgást végez, mikor is a (15) kar a (14) hüvelyt (melyben az ekkor bizonyos mértékben ide-oda csú­szik) magával viszi és ezzel a (6) kocsit a (8, 9) egyenesvezetékben ide-oda „ tolja úgy, hogy a normális működtetéshez kel­lően merev (5) rúgó a (3) vonót a (2) he­gedűn ide-oda mozgatja. A (3) vonó, az (5) rúgó, a (6) kocsi és a (8, 9) keret a játszó egyén vállán nyugvó, illetve balkezében tartott (2) he­gedű normális állásához képest a beveze­tésben említett célból oly irányban vannak elrendezve, hogy a (3) vonó rendszerint a hegedű két középső húrjának síkjában jár. Egyébként ezen föltétel mindenkori kielé­gítése, valamint a játszó egyénnek külön­böző testmagaságához való alkalmazko­dás céljából a (8, 9) keret beállíthatóan van elrendezve. Ezen célból a (9) haránt­lécek (10) rudakra vannak csuklósan föl­erősítve, amelyek a (23) alapzaton alkal­mazott (11) bakok szemeiben eltolhatóan és pl. szorítócsavarok segélyével a beállított helyzetben rögzíthetöen vanak elrendezve. • Emellett a (9, 10) részek közötti csukló, valamint az egyik (11) baknak a föltünte­tett módon (12) csukló közbeiktatásával való fölszerelése a (3) vonónak tetszőleges szög alatti beállítását teszi lehetővé. Ha a játszó egyén a ((2) hegedű nya­kát kezével többé vagy kevésbbé fölfelé szorítja, akkor az (5) rúgó a (6) kocsihoz kapcsolt vége körül kissé fölfelé hajlik, vagyis többé-kevésbbé erősen megfeszül, miáltal mint a bevezetésben említettük, a (3) vonó nagyobb nyomással járván, a he­ged űhúrokon, erősebb hangok hozhatók létre. Az ismertetett készülék, mint említet­tük, különösen balkezűek részére van szánva, de természetesen nincsen semmi akadálya annak, hogy azt kellő begyakor­lás után, jobbkezűek is használhassák. A {22) 1 áhít ók különböző mértékű és tem­pójú kilengésével a (3) vonónak tetsző­leges nagyságú és gyorsaságú rrtozgása és általában bármily moduláció érhető el úgy, hogy az illető zenedarab a normális esethez hasonlóan játszható le. A játszó egyének különböző 'törzsmagas-

Next

/
Oldalképek
Tartalom