74131. lajstromszámú szabadalom • Tüzelőanyagot fölvevő berendezés tüzelések számára

— 2 — lókra való alkalmazását engedi meg. A rajzban bemutatott példa oly tüzelőanyag­nál alkalmaztatik, melynél alulról kevés levegő belépése kívántatik és a fűtőgázok nagyobb fűtöfölületre hatnak. Megfordítva alkalmazzuk a kónikus ala­kot, ha a tüzelőanyagnak elégéséhez sok levegőre van szükség és a fűtőgázok ki­sebb fölületre hatnak. A betét nemcsak szűkülő falakkal ké­szülhet, hanem rézsútos, párhuzamos fa­lakkal is, mely esetben a sapkaalakhoz közeledik. A 3. és 4. ábrákon föltüntetett foganato­sítási alaknál a betéftöbb, pl. (c, d) és (e) rétegekből áll. Ezen rétegek hasítékos vagy nem llasítékos, .egymásra, helyezett gyűrűkből állhatnak. A rétegek több rész­ből, kötésben vagy lépcsőzetesen is' állít­hatók össze. A rétegek kölcsönös, szilárd összetartása a hézagban célszerűen egy­másba illő (f) rézsűk, hornyok, csapok, lyukak stb. utján létesíttetik. Ha a kölcsö­nös elrendezést függélyes irányban akar­juk vezetnj, akkor » hosszéleket egymás­nak megfelelő és egymásba kapaszkodó berendezéssel pl. csappal és horonnyal stb. látjuk el, melyek olykép is alakítha­tók, hogy önmagukat rögzítik pl", fecske­farkalak esetében. A foganatosítási pél­dánál egyszerű függélyes hézag van föl-, tüntetve. A függélyesen álló részek össze­tartása gyűrűk körülfektetése által, me­lyek a külső falak hornyaiban vagy ki­nyúló részein nyugszanak, valamint szo­rítók útján is eszközölhető. Kettős fecske­farkalalui csap alkalmazása is lehetséges, melynek megfelelően kell a részek hossz• éleit kiképezni. A tüzelés ható föliiletének növelését ér­jük el, ha a fölsőszéleket részben vagy egéseen, rézsútosan levágjuk, ahogy azt a második foganatosítási alak a 4. ábrán mutatja. Ugyanezen célból, a fölső szélt behorgaszthatjuk vagy szájalakban kiszé­lesíthetjük stb. Ezen szabálytalan fölső szélek folytán a betétet különféle fűtőtérmagasságnál al­kalmazhatjuk. A betétnek a rajzban föltüntetett foga­natosítási példákban megadott alakja az egyszerű, körkeresztmetszetű gyűrű; le­het azonban ellipszis-, három-, négy- és sőkszögalakú is. Természetes, hogy ezen alakok egymás között való kapcsolata is lehetséges, pl. belül kör- és kívül négy­szögű alak. Kzen alakítás többek között a mindenkori alkalmazási célhoz és azon fűtőtérhez simul, amelyben a betétet al­kalmazni akarjuk. A betétnek a tűzhely-tüzelőtérbe való beszerelése úgy történik, hogy a rostélyt a betéten kívül újságpapírral lefödjük, az­után a betét és a tüzelőtér falai között lévő közbenső teret finom hamuval tölt­jük ki, hogy a levegőhozzávezetcst a be­téten belül a szabad rostélyfölületre kor­látozzuk. A betét csak valamivel alacsonyabb, mint a tüzelőtér. Hol a fölülről való kezelés a konyha­tűzhely módjára nem lehetséges, így pl. cserépkályháknál, jelen takaréktüzelés kis előtétkályhában nyerhet alkalmazást. A betét átforgatható berendezéssel is lát­ható el, mely az oldalról való kezelést le­hetővé teszi. A lerakódó salak eltávolítása céljából a betétet hosszhornyokkal láthatjuk el, me­lyek a salak leválasztását, illetve kilöké­sét megkönnyítik. A betét kettős fallal tűzálló fémötvözet­ből is készülhet, mely esetben a közbenső tér homokkal, hamuval vagy más szige­telő masszával töltetik ki. 0 Szabadalmi igények. 1. Tüzelőanyagföl ve vő berendezés tüze­lések számára, jellemezve a tüzelőros­télyra való fölhelyezéshez szánt, fe­szültségkiegyenlítéshez való berende­zéssel ellátott, tűzálló anyagból ké­szült köpenyszerű betét által, mely a tüzet a rostély határolt terére és ezzel a levegőhozzávezetést az elégéshez szükségelt legcsekélyebb mértékre csökkenti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom