74120. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés bádognak és hasonlóknak ónozására, ólmozására és hasonló fémekkel való bevonására

a hengerek fűtőberendezéssel vannak ellátva, amely a hengereknek az ón stb. olvadási hőmérsékletét fölé való emelését és azon való tartását teszi lehetővé, a készülék továbbá mindegyik henger számára külön-külön óntartóval is el van látva, amelyek a hengerekhez képest beállíthatók és a hengerek érintkezési helye felé egymás között a bádoglapok bevezetése céljából egy rést hagynak szabadon. Amig eddigelé a kihűlt ónozó készüléknek újból való üzembehozatala gyakran 6—10 órát is igénybe vett, az üj eljárással az üzem bármikor megszakítható és ismét gyorsan megindítható, minthogy a hengereknek és a kis óntartóknak felfűtése elenyésző kis ideig tart. Ettől eltekintve pedig a készülék maga is szerkezetileg sokkal egyszerűbb, mint az eddigi nehézkés és körülményes berendezések, amelyeknél a bádoglapokat és hasonlókat ón fürdőn (rendesen előbb még klórhorganyszekrényen is) és olajfürdőben forgó hengerpáron kellett átvezetni. Az új eljárás foganatosítására szolgáló készüléknek példaképen! kivitelét a mellékelt rajznak 1. ábrája függőleges keresztmetszetben láttatja. A két (a és b) henger végei a (c) állványnak merevítő bordákkal ellátott és vízszintes (d) rudakkal összekötött falaiban vannak ágyazva. A (b) henger a másik (a) hengerhez képest ismert módon mozgathatóan van elrendezve. A hozzá szorítás (e) emelő segélyével történik, amely erőteljes, de annyira mégis utánengedő nyomást fejt ki, hogy a lemezek egyenlőtlenségei kiegyenlítődjenek. A hengerek tengelyével párhuzamosan és a hengerekkel koncentrikusan (f) gázcsövek vannak elrendezve, amelyek végeikkel az állványon megerősített közös (g) gázcsratornába torkolnak. Az (f) csövek a hengerek felé néző nyílásokkal vannak ellátva, hogy a hengerek ily módon fűthetők legyenek. A hengerek a (h) óntartóba merülnek. A hengerek érintkező helye alatt az óntartó (hl) ferde falakkal határolt hasítékkal van ellátva, amelyen az (i) lemezeket vezetjük be. Az óntartót az- alatta elrendezett (k) gázcsövek fűtik, amelyek végeikkel a gépállványon megerősített (1) csatornába torkolnak. A 2. ábrán az óntartó az 1. ábrához képest kisebb léptékben függőleges és vízszintes metszetben látható. A (h) tartó az (a, b) hengerekhez képest beállítható, úgy hogy a hengerek merülésének mélysége szabályozható, illetőleg a tartóban levő ón, ólom stb. teljesen is eltávolítható a hengerektől. Ez a (rajzon fel nem tüntetett) berendezés legegyszerűbben dugasztövisekből áll, amelyek a (c) állványfalakban rendezhetők el és a tartónak magasabbra vagy mélyebbre való állítását minden további nélkül lehetővé teszik. A tartó felfűtésekor oly alacsonyan tartjuk, hogy a hengerek az ónnal nem érintkezhetnek és az ón tisztítására még elegendő hely van. A tisztított ónt klórhorgannyal vagy az ónnak felületi oxidációját megakadályozó más fémmel takarjuk be. A hengereknek és az ónnak kellő hőmérsékletre való hozása (vagyis ónnál 260—280" C, ólomnál 350—400" C) után az óntartót feljebb visszük, úgy hogy a hengerek némileg az ónba merülnek. Amint a hengerek kellően beónozódtak, a bádoglemezeknek, szalagoknak stb.-nek ónozása megkezdhető. A szokásos módon előkészített táblát stb.-t klórhorganyba vagy hasonló preparátumba mártjuk vagy azzal bekenjük. Az így kezelt táblát azután az (a és b) hengerek között átengedjük. A hengerek forgás közben annyi ónt vesznek fel, hogy a bádogot kifogástalanul beónozhatják. A hengerek lassan forognak percenkint mintegy '2—4 fordulatot tesznek-Bebizonyult, hogy az ónozás ezen a módon a legcsekélyebb ónfelhasználással lehetséges, mivel a jó ónozásnak két főfeltétele, a bádogfelületnek vegyileg teljes tisztasága és az ónozás pillanatában tökéletes légmentesség, minden további nélkül teljesül. Ennek a két feltételnek megléte esetén az ónozás a legrövidebb idő alatt elvégezhető, holott másrészt a lemeznek az ónfürdőben leghosszabb ideig való hagyása