74115. lajstromszámú szabadalom • Sasszög

végek egymással párhuzamosak és szorosan egymáshoz fekszenek. A szárak közölt tehát az (a) szemtől teljesen elválasztott (b) nyilas* vagy szem keletkezik, mely közelebb van az (a) szemhez, mint a száraknak szabad végéhez. Há a sasszöget egy lyukba bevezetjük, melynek átmérője valamivel nagyobb, mint a két szárnak együttes vastagsága, de valamivel kisebb, mint a (b) szemnek harántirányú külső mérete, akkor a két szúr, midőn kifelé hajlított (b) része a lyukhoz ér, egymáshoz szoríttatik. Ennek következtében mindegyik szár a be verésnél kétkarú emeltyű gyanánt működik, melynek forgáspontja közvetlenül a (b) szem alatt (c)-ivél van úgy, hogy a sasszögnek végei egymástól föltétlenül elválnak, vagyis szélterpeszkednek. A (b) szem a sasszögnek hosszához mérten rövid ugv, hogy a száraknak a (e) ponton túl fekvő szabad végei emeltyűkarokat alkotnak, melvek lényegesen hosszabbak, mint a (c) pont és a sasszöglvuknak a szúrak kifelé hajlított részeivel való érintkezési ]K>ntok közötti távolságnak megfele'ő emeltyűkarok. Ezzel a berendezéssel megakadályozzuk, hogy a sasszög a beverésnél he nem hajlik, mivel, mikor az ellenállás föllép, a sasszögnek már körülbelül fele a lyukban van, s azonkívül a beveréshez csak kis erő kell, mert a kifelé hajlított szúrrészeknek már csekély összenyomásnál is elérjük azt, hogy a hosszabb emeltyűkarokat alkotó szárrészek egymástól teljesen különválnak. Szabadalmi igény. Berendezés hasított, vagy kétrét hajlított sasszögeken, melyeknek szárai egymással párhuzamosak és szorosan egymáshoz feküsznek, azáltal jellemezve, hogy a szárak a sasszögnek áthajlított, rendszerint szemnek kiképezett részéhez közel rövid hosszban egymástól •kifelé vannak hajlítva ugv, hogy közöttük egy (b) nyílás vagy szem képződik és hogy a szárak ezen szemnek mindkét végén egymással párhuzamosak és szorosan egymáson feküsznek, mjmelletl a (b) szemnek hossza kisebb, mint a száraknak egymással párhuzamos szabad végének a hossza. (1 rajzlap melléklettel.) állat nyomda. Bidapest.