74109. lajstromszámú szabadalom • Aprító-, áttörő- és cséplőgép

Az (a) hajlótengely az (i, j) laza és -ékelt .-szijkoronggal, valamint a (k) lendítőkerékkel Tan ellátva és az (n) csapágyakban van megtámasztva. A tengely (b) karjaivaí a (d) lapátokat tartó és az (e) rugók hatása alatt álló (c) karok csuklósan vannak összekötve. Az (e) rugók feszültsége csavarokkal vagy más alkalmas módon szabályozható, míg a (d) lapátok • és a nem lyukasztott fölületek távolságát ütközőkkel biztosíthatjuk úgy, hogy a lapátok ezekkel, <i jelen esetben a hengervéglapokka 1 nem érintkezhetnek közvetlenül. A földolgozandó anvag az (f) garaton át a kerületének egy részén ' áttört (g) (lobba jut és azt a (c, d) lapátok forgó mozgásba hozzák. Minthogy a lapátok előnyösen szög alatt vannak elrendezve (3. ábra), az anyag a lapátok és a dobköpeny közölt képződő •ékalakú térbe jut és a mindinkább fokozódó nyomás által a dob szitanyílásain átsző rí ttatik, innen a (n) tölcsérbe és a nem ábrázolt fölfogóedénvbe jut. Azáltal, hogy' a lapátok a haj tótengellyel kis szöget zárnak be, a (g) szitaköpenyen át nem eső szilárd részek tengelyirányban eltolatnak, a gépet a (p) tölcséren át elhagyják és külön edényekben fogatnak föl. A (d) lapátok utánaengedő elrendezésük folytán nagyobb ellenállások elől kitérhetnek, ami által azok megsérülésének valószínűsége lényegesen csökkentve van. A szög alatt elrendezett lapátok az anyagot a föllépő súrlódás folytán •önműködően maguk alá húzzák. A lapátok által kifejlett nyomás az (e) rugók beállítása által szabályozható. Az ábrázolt foganatosítási alaknál (2Tábra) a • (d) lapátok a gép hosszában négyrészre vannak osztva. Ezáltal elérjük, hogy egyrészt a lapátcsoportok mindegyike önállóan dolgozik, másrészt a lapátoknak szög alatt való beállítása k önnyen megváló sí tha t ó. A leírt gép további lényeges előnye, hogy az anyag áttörése a lapátok sajátos elrendezése következtében kényszerhatással megy végbe úgy, hogy a lapátokat nem kell gumilécekkel ellátni, hanem azokat fa-, vas-, bádoglécekből vagy effélékből készíthetjük. A gép nemcsak lágy anyagok áttörésére, hanem minden további nélkül*mezőgazdasági termények (lóhere stb.) cséplésére is használható. A termények ugyanis a lapátok szöghelyzete következtében egyrészt nagy erővel a (g) szitához szoríttatnak, másrészt gördülő mozgásba jutnak úgy, hogy a magok igen gyorsan meglazulnak és a megfelelő nagyságú szitanyílásokon áthullnak. A leírt gép erőszükséglete az ismert gépeknél kisebb. Míg ugyanis utóbbiaknál kemény testek által okozott nagy nyomás a gép nagy igénybevételét okozta és így a gép hajtásához nagy erőt i igényelt, addig a találmány tárgyát képező gépnél ily nagy igénybevételek nem lépnek föl, mert a lapátok rugalmas megerősítésük folytán csak egy bizonyos maximális mértékben terhelhetők meg. Az új gép tehát az ismertekkel szemben, úgy gazdaságossága, mint teljesítménye, valamint alkalmazási tere tekintetében lényeges előnyöket nyújt. A gép szerkezeti megoldása .a találmány keretén belül igen változatos lehet. Különösen kedvező eredményekhez jutunk, ha a lapátok hajlásszöge a földolgozandó anyag súrlódási szögével egyenlő. Az áttörésfek, akár a henger köpenyén, akár annak homlokfölületén lehetnek kiképezve. *Szabadalmi igények. 1. Aprító-, áttörő- és cséplőgép, azáltal jellemezve, hogy a gép munkafölületei a hajtótengellyel utánaengedften vannak összekötve. 2. Az 1. igényben védett gép foganatosítás"! alakja, azáltal jellemezve, hogy a munka/fölületek hosszuk irányában több egymástól függetlenül dolgozó és függetlenül beállítható részre vannak osztva. 3. A 2. igényben védett gép foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a munkafölületek egyes részei az áttört fölülethez képest szög alatt vannak elrendezve. I. A 3. igényben védett gép foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a munkafölületek hajlásszöge a földolgozandó anyag súrlódási szögével egyenlő vagy közel egyenlő. (1 rajzlap melléklettől.) * Pallas üyoni'isi, Budapest.