74103. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vadgesztenyék és hasonló összetételű növényrészeknek földolgozására szaponinra és más hasznos termékekre
Megjelent 1919. évi junins lió 11-é n. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 74103. szám. IV/h. OSZTÁLY. Eljárás vadgesztenyének és hasonló összetételű növényrészeknek földolgozására szaponlnra és más hasznos termékekre. DR. BREZINA JÁNOS ÉS DR. MEYER LIPÓT VEGYÉSZEK BÉCSBEN. A bejelentés napja 1918 május hó 31-ike. Elsőbbsége 1917 augusztus hó 28ika. • Sok növény és növényrész keményítő, fehérje és oldható anyagok mellett annyi glukozidát. cserző- és keserűanyagokat, továbbá nyersrostot tartalmaz, hogy az emberi táplálkozás és állati takarmány gyanánt tekintetbe jövő alkatrészek kinyerése meg van nehezítve, különösen azért, mert a keserűanyagok stb. erősen tapadnak a keményítőn és a szálas héjaktól és száraktól való elkülönítés az eddig rendelkezésre álló segédeszközökkel nem sikerül. A találmány már most lehetővé teszi szaponinriak vagy más oldható anyagoknak, tiszta vagy fehérjetartalmú, zavaró elegyrészektől mentes keményítőnek, továbbá ragasztóanyagoknak és takarmányoknak ilyen növényekből vagy növényrészekből való nyerését. A találmány értelmében a kiindulási anyagot vízben, amelybe alkalmas vegyszereket adhatunk, áztatjuk és azután nedvesen őröljük. Az őrlésnél az anyagnak különböző összetételű részei különböző finomsági fokokat vesznek föl: a magoknak belső keményítődús bele poralakba megy át, míg a héjak rostos, szívós alkatuknál fogva kevésbbé apríttatnak meg, hogy ezután a héjak és a bél, mechanikai elválasztása keresztülvihető, amelyek azután külön dolgoztatnak föl. Az áztatásnál és nedves őrlésnél a sejtekből, különösen ha a vízhez alkalmas oldószerek adattak, oldható anyagok lépnek ki, amelyek oldataikból leválaszthatók. A héjakat a rátapadó bélrészekkel megszárítjuk, őröljük és takarmány gyanánt használjuk. A belekből kapott lisztet vízzel, vegyszerek hozzáadása mellett ismételten centrifugáljuk, oly célból, hogy az összes oldható részeket eltávolítjuk és végül olyan íznélküli terméket kapjunk, amely főképen keményítőből áll, de még elegendő fehérjeanyagokat tartalmaz, hogy sütőképes lisztet adjon. Az eljárás közelebbi megmagyarázására az alábbiakban annak alkalmazását a vadon élő vadgesztenye gyümölcseinek földolgozására fogjuk ismertetni. A gyümölcsöket gyenge zúzóhatás alkalmazásával fölrepesztjük és meleg vízben, amelyet maróalkáli vagy egy oldható karbonát vagy bórax hozzáadásával alkáíikussá tettünk, az anyag nedvességtartalma szerint különböző hosszú ideig áztatjuk; rendesen elegendő 24 órai áztatás. Az áztatóvíz hőmérsékletét a vadgeszte-