74099. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés növényi, állati és ásványi anyagok elektroosmotikus víztelenítésére

vekl további folyamlálbain: pedig a víztelenítő tér térfogatónak csökkentése mellett tesszük ki az elektromos áram hatásának. Ily módom a térfogat csökkenés mellett történő osmozámeg, mjert a térfogat csökkenése csak az állandó térfogainál lejátszódó töltő és víztelenítő folyamat után következik be' és így kisebb határok közt marad. Másrészt így nagy víztelenítési fokot is érünk el, minthogy a térfogatcsökkenés mellett történő osrnozálásnál a beömlött anyagnak a víztelenítő tér anyagbevezető helyein lévő rétegeiből is teljesen kiűzetik a folyadék úgy, hogy egyenletesen és. messzemenően víztelenített terméket kapunk. Az elérhető hatásfok tehát, azonos térfogatnál és azomos mmnkatkiíejtésnél, jelentéSíienyen nagyobb, mint a szokásos elektroosmotikus víztelenítő eljárásoknál Azonkívül az eljárásnak, két, nevezetesen egy folytonosam azonos és' egy változó térfogatokkal dolgozó fokozatból való összetétele folytán nagyobb a lehetőség arra, hogy a mérvadó mennyiségeket, mint pl. a nyomást, az áramot és az időt, tetszőlegesem szabályozzuk azon szempontból, hogy az összművelet számára fokozott hatásfokot kapjunk. A térfogatcsökkenést célszerűen a víztelenítő tér elektródákként ható határoló föiülcteinek egymáshoz közelítésével létesítjük. E célra csak az egyik, vagv mindkét elektródát mozgathatóan rendezhetjük él, mimellett az elektródák eltolására mechanikai, hidraulikus, pneumatikus, vagy elektromos eszközök alkalmazhatók. A térfogatcsökkenésnek az előrehaladó víztelenítés mértékében kell történnie és erre a célra bizonyos meghatározóit függőségbe lehet azt hozni, pl. elektromos úton, á víztelenítési folyamattól. Azonkívül kényszermozgású vonatkozásba is lehet azt hozni az eljárásnak folytonosan azonos térfogatokkal dolgozó első fokozatával, pl. azáltal, hogy az elektródáknak a térfogaícsökkentés céljából való egymáshoz közelítését önműködően az elektromos áram, vagy a töltőnyomás hatása váltja ki. A mellékelt rajz egy a jelen új eljárás foganatosítására alkalmas berendezésnek különböző fogamatosítási példáit ábrázolja az 1—3. ábrákon vázlatos nézetekben. Az 1. ábra szerint az (1) víztelenítő teret a két, pl. korongalakú (2) és (3) elektróda alkotja, melyek a (4) gyűrűben dugattyúk módjára tömítve vezettetnek ide-oda. A kezelendő anyag a (4) gyűrűbem lévő (5) nyílásom át jut be, míg a leválasztott folyadék a (3) viZ-leválaszitó elektróda (6) áttörésein keresztül elfolyhatik. A két, (2) és (3) elektróda (7) kézikerék forgatásával egymáshoz képest eltolható, mely\kerék a (8) és (9) csttvarkerékál létei útján fcél, bal- és jobbnuenetű (10) és (11) csavarorsóra és eziek útján a (2, 3) elektródákra hat. Az egész berendezést úgy használjuk, hogy mindenekelőtt az (1) teret, az (5) nyílásom át, nyomás alatt a kezelendő anyaggal megtöltjük és miosl folytonosan azonosan maradó, a? elektródáknak egymástól való legnagyobb távolsága által megszabott térfogatnál osmozálunk. Ezen. víztelenítő művelet vége felé a (7) kézikerék és a hozzátartozó (8, 9, 10, 11) áttételek segélyével a (2, 3) elektródákat egymáshoz közelítjük úgy, hogy az (1) víztelenítő tér, a beöntött anyagra nyomás egyidejű kifejtése mellett, csökken. A térfogatcsökkenésnek azaz az elektródáik egymáshoz közelítésének sebességéi emellett a víztelenítés előrehaladási fokához alkalmazzuk. Kézikerék és osavaakerekes áttevés helyett itt természetesem bármely más'eszköz, pl. könyökemelős csukló slb. használható. A 2. ábrán látható elektroosmotikus víztelenítő berendezésnél, mely két (1) és (l1

) töltő, ill. víztelenítő teret tartalmaz, a két, ezeket a tereket határoló (2, 3) ós (2*, 3>) elektróda közüli mindig csak az egyik, pl. (2), ill. a (2l

) elektróda van a hozzátartozó (4), ill. (41

) gyűrűben mozgathatóan elrendezve, míg a másik, a vízleválasztó (3), il. (31

) elektróda helytállóan van kiképezve. A (2, 21

) elektródák a (12) rúgó hatása alatt állanak, mely úgy vam méretezve, hogy az a nyomás, mely alatt az anyagot az (5, 5l

) nyílásokon át, a (13) csővezetékekből bevezettük, az (1, l1

) terek teljes megtelésekor, bizonyos darabbal összenyomja és így alkalmas feszültség alá hozza azt. Az állandó térfogat mellett történő osmozálás és az ezalatt használt nyomás megszüntetése, ill. az anyagbevezető vezeték elzárása után a (12) rúgó feszültsége érvényre