74099. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés növényi, állati és ásványi anyagok elektroosmotikus víztelenítésére

Megjelent 1919. évi május Ijó 31-én. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 74099. szám. VII/i. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés növényi, állati és ásványi anyagok elektroosmotikus víztelenítésére. ELEKTRO-OSMOSE A.-G. (GRÁF SCHWERIN GESELLSCHAFT) CÉG BERLINBEN. A bejelentés napja 1918 március hó 26-ika. Elsőbbsége 1917 december hó 12-ike. Pépszerű anyagok e lek l r oosm o 1 ifcus vízte­len í lésére való olyan eljárások ismeretesek már, melyeknél a kezelendő anyagot folyto­nosan azonos térfogatú víztelenítő térben, az anyag által kifejtett, vagy átvitt nyomás alatt, az elektromos áram hatásának teszik ki. A víz eltávolodása folytán előidézett tér­fogatesőkkenést ekkor minthogy helytálló elektródáknál ez végül az államvezetés meg­szakadására vezetne, frisis anyagnak nyomás alatt való folytonos bevezetésével egyenlítik ki. Ezek az eljárások a víztelenítő tér igeni jó kihasználását engedik meg, ámde hátrá­nyuk az, hogy a friiss anyagnak végig szük­séges bevezetése folytán a kész termék á be­vezetés helyén tetemesen vízdúsabb mariad, mint egyebütt. A friss anyag utántöltése is az előrehaladó víztelenítés- mértékében, az anyag száradása, tehát megkemlényedése, és az ez­által előidézett ellenállások folytán, itt a művelet vége felé nehézségeket okoz. Ha a töltést megszakítjuk és tovább vezetjük az osmosis folyamatot, akkor — bár kis meny­nyiségű víz miég kiűzetik az anyagból, — de az elektroosmose végü'l is megszűnik, inert az elektródáknak az anyagglal való érintkezése végül természetesen már csak tökéletlen. Egy további csoportbeli ilyen eljárásoknál az elektroosmotikus víztelenítés úgy történik, hogy a víztelenítő teret mindenekelőtt, még az áram bekapcsolása előtt, teljesen megtöl­tik és azután, egyidejű osmozálás mellett, térfogatát folytonosan csökkentik. Ezt a tér­fogatcsökkemtést legtöbbször úgy érik el, hogy egyik, vagy mindkét elektródát mozgathatóan képezik ki és folytonosan a beöntött anyag­hoz szorítják. Ezek az eljárások, melyek ál­talában jó víztelenítési fokot és egyenletes víztelenítést eredményeznek, viszont azzal a gyakorlatban súlyosan latba eső hátránnyal járnak, hogy a víztelenítő terek rosszul hasz­náltatnak ki, mert a végén víztelenített anyag a friss anyaggal való megtöltéshez szükséges volt víztelenítő térnek csak igen kis törtré­szét foglalja el. A jelen találmány tárgyát már most olyan efektroosmotikus víztelenítő eljárás képezi, mely a most említett két csoportbeli eljárások előnyeit egyesíti, anélkül azonban, hogy azok hátrányai is föllépnének itt. Ezt azáltal érjük itt el, hogy a víztelenítendő anyagot az elek­tródákat tartalmazó térben, mindenekelőtt folytonosain azonos térfogatnál, az anyag ál­tal kifejtett, vagy átvitt nyomás alatt, a mű-

Next

/
Oldalképek
Tartalom