74068. lajstromszámú szabadalom • Elgőzösítő szerkezet égési erőgépek, különösen géperejű járművek hajtógépei részére

Megjelent 1SJ19. evi május üó 31-én. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 74068. szárú Vd/2. OSZTÁL'V Elgázosítószerkezet égési erőgépek, különösen géperejű járművek hajtógépei részére DR FELS BRÚNÓ GYÁRIGAZGATÓ BERLIN-GRÜNEWALDBAN. A bejelentés napja 1917. évi december hó 31-ike. Elsőbbsége 1915. évi október hó 1-je. Silányabb minőségű tüzelőanyagoknak égési erőgépekben, "különösem géperejű jármüvek haij­lógépeiben való használata lényeges hátrányok­kal jár. Mindenekelőtt a hosszabb üzemszünet után lehűlt gépek elindítása körülményes, ameny­nyiben az egyes légmentesílő csapokba benzolt kell befecskendezni, ami a gépeket fedő süveg leemelését és az összes csapok kezelését teszi szükségessé. Ezt a műveletet bizonyos esetekben többször és pedig addig kell megismételni, mig a gép elindul. Ezután a gépet az elgázosító táp­lálja, de zavartalan üzemre csak akkor lehet számítani, ha a gép szakadatlanul nagy fordu­latszámánál jár. Ezen követelmény teljesítése azonban szintén súlyos hátrányokat von maga után, miinithogy a különböző sebességi fokozato­kat akkor kell beiktatni, amikor a gép teljes "for­dulatszámmal jár, ami esetleg a sebességváltó áttétel túlságos igénybevételéhez vezethet. Mind­ezekhez járulnak még azok a gyakori üzemzava­rok, melyek akkor következnek be, ha a gépet, ha csak rövid időre is, megállítják. A jelen találmány lényege abban áll, hogy az általánosan használt elgázosítón kívül, melyet célszerűen silányabb tüzelőanyaggal táplálunk, a fojtószelep mögött még egy tetszőleges szer­kezetű segédelgázosító van elrendezve, melyet jobb minőségű tüzelőanyaggal táplálunk. A se­gédelgázosító úgy van berendezve, hogy egyéb­ként azonos üzemi viszonyok mellett a henger fölé áramló keverékkel nagyobb ellenállást he­lyez szembe, mint a főelgázosító. Ennek követ­keztében a segédelgázosító csak akkor lép mű­ködésbe, ha a főelgázosító oldalán, pl. fojtás állal oly ellenállások lépnek föl, melyek nagyob­bak, mint a belső ellenállás, a1 segédelgázosító oldalán föllépő vezetékellenállás. A találmány tárgyával elért előny abban áll, hogy a gépet addig, amíg nagyobb fordulatszá­mot ért el vagy az üzemhez szükséges mérték­ben fölmelegedett, vagy pedig üzem közben is, ha a fordulatszám csökken, a legnagyobbrészt nem a főelgázosító, hanem a segédelgázosító táplálja. A segédelgázosító pl. gázmosópailack­hoz hasonló, benzollal vagy effélével töltött tar­tály lehet, mely egy cső útján a külső leve­gővel közlekedik. A mótor a csővezetéken át levegőt szív be, mely a segédelgázosítón átára­molva, tüzelőanyaggal telítődik. A gépet miost mindaddig csakis a segédelgázosító táplálja, ameddig a fojtószelep teljesen zárva van. Abban a mértékben, amelyben a fojtószelepet nyitjuk, a tüzelőanyag a hengerbe úgy a fő-, mint a se­gédelgázosítóból iramlik és pedig az elgázosí­tókhoz tartozó ellenállásokhoz, fordítottam! arányló mennyiségbein. Ha a fojtószelep telje­sen nyitva van, akkor a táplálást gyakorlatilag véve egyedül a főelgázosító végzi, minthogy most a főelgázosítónak a segédelgázosítóhoz ké­pest csak elenyészően kis ellenállása van. Ez az ellenállás abban az esetben, lia pl. a föntemlített fölületi elgázosítót használjuk, belső ellenállás alakjában mutatkozik, mely abból adódik, hogy a segédelgázositóban uralkodó hidrosztatikus

Next

/
Oldalképek
Tartalom