74016. lajstromszámú szabadalom • Eljárás timföldszulfát vegyületeknek papírgyártási célokra való előálllítására

oldható tiimföldihiidrátoik is alkalmasak. A magnéziavegyüietek hozzáadása ébbeiv az esetben is ériékes. Ezen ell jár ássál a papírgyári ásnál anyagban, fűtésben' és időben jelentékeny megtakarítást érhietünk el. A cserebomlás a még meleg reakciómasszában, vagy hideg állapodban is simán végbemegy és a kaolinnal való időtrabló főzést megtakarítjuk. A timföldtartalmú •Jhegbonibatlaji nyersanyagok a papírgjr

ártásíban töltőanyagokként hasznosíttktriak és a megdermedés mellőzése folytán sav- és homokmentes, iszapszerű alakban termelíhetők ki, melyben a fenékműveket és hollendérkésekel nem támadják meg. A reakciómasszában a papír envvezése és töltése számára kész állapotban jelenlevő anyagolkat a durvább részektől szűréssel megszabadíthiatjuk és egyúttal a készen kapható termékek, mint pl. nyers timsó, kénsavas timföld, keserűsé stb. föMdását megtakarítjuk. A megdenmedés mellőzése folytán a tiimföldtartalmű iszapot legfinomabb elosztásban tarthatjuk meg; az iszapnak a kapott szulfátoldattal kapcsolatban nagy reakcióképessége van. Ha a timfökiLairtalmú anyagok föltárására hiszúlfátot használunk, akkor az oldhatatlan maradékot az ismert módszerek valamelyikével könnyen eltávolíthatjuk; a

fölös nátriumszulfátot (kristályosítással kiválaszthatjuk cs lúgjának mésszel való kicsapása útján timföldtől megszabadítva, tiszta állapotban kaphatjuk meg, míg a mésszel kapott csapadékot kaoliniból föltárt anyag közömlbösítéséhez használhatjuk és ily módon nagy timföldtartalmú nátriontimsót gyárthatunk. Minden esetben, lényeges, hogy a massza megdermedését és beszáradását vízzel való higítássbí meggátoljuk és hogy a kész terméket még folyékony alakban papír enyvezésére, víz derítésére síib. használjuk föl. Ha a főzéshez pl. 100 rész körülbelül 23% timföldet tartaknlazó égetett kaolint és 300 rész kereskedelmi nátri umbiszulfátot használunk, mely körülbelül 32% monohidrátot tartalmaz, akkor közömbösítés céljából a föltárás befejezte után pl. 30>—40 rész őrölit kereskedelmi magnezitet vagy megfelelő menvnviségű égetett magnézitet kell miég hozzáadni. A még forró reakció-masszát ezután vízzel hígítjuk és a mozgásban tartott tejszerű folyadékot a l'öl nem tárt homokszerű alkatrészek eltávolítása végett finom szitán folyatjuk át. A tisztított reakciómasszát vagy a benne szuszpendált töltőanyagokkal együtt vagy ezek leülepítéste és elkülönítése után papír enyvezéséhez használjuk. A töltőanyagiszap a hallenderföl'szerelésiefcet meg niem támadó értékes papírenyvező- és papírtölttőanyagot szolgáltait. Ha a főzést és a közömbösítést a leírt miódon egy munkamenetben, vagyis anélkül végezzük, hogy a masszát megdermedni hagynók, jobb és tökéletesebb cserebomlást érünk el és* elkerüljük, hogy a reakciótermék azon részei, melyek a megdienmedésncl oldhatatlanokká vagy nehezen oldhatókká váltak, az oldat fölhasználásánál veszendőibe menjenek. A termelési hányad igen jelentékeny fokozását érjük el ezenkívül azáltal is, hogy a timföildtartalmú anyagokat nagy kénsavvagy biszulfátfelesleggel főzzük, ami által a reakcióképes timlföldmek egyszeri főzésnél való kihasználása lényegesen fokozódik. Természetes, hogy ebben az esetben a közömbösítéshez nagyobb mennyiségű bázikus sókra van szükség, a képződő magnéziumszulifát azonban a papír enyvezésénél a timföMszulfáltal kapcsolatban előnyösen jut érvényre. Szabadalmi igények. 1. Eljárás timföldszulfátvegyiileteknek a papírgyártás céljaira nedves úton való előállítására, •kénsavnak vagy az alkáliák savanyú kénsavas sóinak, különösen nátriumbis'zulfátnak Ihniföldtortailmú anyagokra való behatása által, azáltal jellemezve, hogy a miég folyékony reakciókeveréket ugyaniaizon munkamenetben maró vagy szénsavas magnéziával, vagy ezen anyagokat tartalmazó ásványokkal közömbösítjük és száradás vagy megaermedós nélkül a papír enyvezésénél kicsapószernek használjuk.