74011. lajstromszámú szabadalom • Szárítóberendezés folyamatos légkeringéssel

Megjelent 1919. évi május hó ai-én. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 74011. szám. IV/i. OSZTÁLY. Szárító berendezés folytonos légkeringéssel. JANKA JÓZSEF GYÁROS RADOT1NBAN. A bejelentés napja 1917 augusztus hó 1-je. Elsőbbsége 1916 október hó 4-ika. A folytonos légkeringéssel működő szá­rítóberendezéseknél külön szerkezeteket szokás alkalmazni, melyek a keringő lég­áram regenerálása céljából kívülről friss levegőt vezetnek be. ill. a degenerált szá­raz levegőt á szárító térből kibocsátják. E célból eddig leginkább oly szerkeze­teket alkalmaztak, melyek a keringő lég­áram számára a megfelelő pontokban az átbocsátó harántníetszet mechanikai szű­kítése folytán áramlási ellentállást létesí­tenek, hogy ily módon a légkeringésnek lassítását és gyorsítását érjék el. ami a száraz levegő kihajtására, ill. regeneráló •friss levegő beszívására hasznosítható. Ezenkívül még olv szabályozó szerkeze­­teket is alkalmaztak,, melyeket a nedves­ségmérő helyez üzembe. A jelen találmány célja már most a regenerálást minden külön szerkezet alkalmazása nélkül elérni és lényegé­ben azon alapszik, hogy a szárítható anyag a nedvességtartalom csökkenése mérvében térfogatában is csökken. Ezen fölismerés kihasználásánál a szárító zónáknak megfelelő elhelyezése révén és ezekből kifelé menő alkalmas veze­tékek által a szándékolt regenerálás minden külön segédeszköz nélkül megy végbe, amennyiben magának a szá­rítandó anyagnak a szárítás mérvében be­következő térfogatcsökkenése előidézi az egyes szárító zónákban az átbocsátó ha­­rántmetszeteknek kívánt csökkenését és az ezekkel járó tüneményeket. A mellékelt rajzban a találmány tárgyát képező berendezésnek egy foganasítási alakja az 1. ábrában hossztmetszetben és a 2. ábrában az x—x vonal szerinti met­szetben van föl tüntetve. A szárító berendezés az (a) válaszfallal két (A) és (B) kamrára van fölosztva, melyek az egyik oldalon szabad összeköt­tetésben állnak egymással, míg a másik (b) oldalon a szárító levegőt keringésben tartó (c) ventilátoron át közlekednek egy­mással. A szárítandó anyagot a íd) elevá­tor a szárító berendezésbe viszi, melyen a végnélküli (e) szalagokon halad át, mire aztán az (f) kivezető szerkezet által a to­­lattyúval elzárható (g) kiürítő nyíláshoz vezettetik. A szárítandó levegőt, melyet a (c) ven­tilátor folytonos keringésben tart, a (h) hevítő készülék fölmelegíti. A szárító anyag a (B) zónáig, való hala­dása mérvében bizonyos fokig megszánt­­tátik, úgy hogy az (A) zónában lévő anyag

Next

/
Oldalképek
Tartalom