74009. lajstromszámú szabadalom • Sorvetőgép

anélkül, hogy egymáson átesnének; így pl. a rozsnál a cső átmérője körülbelül 6—7 mm. lehetne; 3) a csőnek a vízszinteshez való hajlásától; ezen hajlás nullával egyenlő is lehet és semmi esetre sem'szabad oly nagynak lennie, hogy a szemek itt csússzanak vagy essenek; 1:10 alkalmas viszony lehet; 4) á cső forgási sebességétől, mely egyrészt a vetőgép menetsebességétől függ, másrészt a (4, 5) áttételi viszony változtatása által beállítható, a (2) cső forgása j váltakozva jobbra és balra is eszközölhető, minthogy a (2) cső forgásiránya az egész berendezés működése tekintetében egyáltalán befolyással nincsen. Pontos szabályok ezen viszonyok tekintetében nem állíthatók föl; minden egyes esetben kísérletezéssel kell magunkon segíteni, főkép a cső hajlási szögének és forgási sebességének változtatása által. A hajlási szöget pl. kényelmesen meg lehet változtatni, ha az (1, 2, 5) részeket mint egészet mozgathatóvá tesszük és a hajlást a vízszinteshez beállítjuk. Másrészt figyelni kell, hogy a (2) csőnek a menetirányra harántirányban való elhelyezése a csövet jobban védi nem szándékolt hajlásváltozások ellen, melyek a talaj egyenlőtlenségeiből egyébként származnának; ez esetben ugyanis a (2) cső hajlása hegy- vagy völgymenetben is változatlan marad. A (2) csőből a vetőmag a (6) tölcsércsőbe jut és innen, ha megkívántatik (2. ábra), egy (7) kamrás kerékbe, fészekbe vető kerékbe vagy effélébe jut, úgy hogy a szemek közvetlenül vagy közvetve, egyenkint vagy csoportokban (célszerűen azonban kettőnél nem több) a barázdákba vezettetnek. Hogy hány ily berendezést kell egymás után elrendezni, az a körülményektől fiigg; célszerűen annyit, hogy 10—20 • barázdába egyidejűleg lehessen vetni. Az előbbiekben leírt berendezés a gabona vetéséhez a már említett előnyöket szolgáltatja; a berendezés mindenütt alkalmazható, hol hosszúkás szemek vetéséről van szó. Gömbölyded szemek, pl. mák, nem vethetők vele, mert ezek a (2) csőben nem helyezkednek megfelelően el, hanem gördülnek és ezáltal egymáshoz kellő távolságot nem tartanak. A leírt berendezés azonban tulajdonképeni céljától eltekintve, más célokra is alkalmazható, pl. kárpitok vagy effélék díszítésére szolgáló, nem gömbölyű gyöngyök vagy szemek fölszórásához. Ily esetekben a 4. ábra szerint úgy is járhatnánk el, hogy a berendezést magát helyén meghagyjuk, a (2) cső forgatását külön hajtóművel eszközöljük s a kárpitot vagy effélét (9) hengerek segítségével egy (10) asztalon át a berendezés alatt elhúzzuk. Az (5, 6) hajtómű a (9) hengerek és a (2) cső közé is iktatható. Szabadalmi igények. 1. Sorvetőgép, azáltal jellemezve, hogy a vetőmag az (1) készlettartályból vízszintes vagy gyönge hajlású, tengelye körül elforgó, a készlettartály belsejében (3)-nál lerézsiizött (2) csőből szedetik ki. 2. Az 1. igényben védett sorvetőgép foganatosítási alakja, azál'tal jellemezve, hogy a (2) cső hajlása változtatható. 3. Az 1. igényben''Védett sor vetőgép foganatosítást alakja, azáltal jellemezve, hogy a (2) csőből egyenkint kilépő szemek innen egy kamrás- vagy fészekbe vető kerékbe juthatnak, mely azokat' egyenkint vagy csoportosan a barázdába vezetheti. 4. Az 1. igényben védett berendezés íoganatosítási alakja, melynél nem gömbölyű szemek az (1) készlettartályból egy köriilforgó. lerézsüzött (2) cső által szedetnek ki, azáltal jellemezve, hogy más berendezésekkel kapcsolatban vannak alkalmazva azon célból, hogy tetszőleges szándékkal valahová nem gömbölyű szemeket szállíthassunk.