74008. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a vasuti sinek vándorlásának meggátlására

Megjelent 1919. évi május hó 27-én. ' MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 74008. szám. Va/á. OSZTÁLY. Berendezés a vasúti sinek vándorlásának meggátlására. A. G. DER EISEN- & STAHLWERKE VORM. GEORG FISCHER CÉG SCHAFFHAUSENBEN. A bejelentés napja 1917 szeptember hó 14-ike. Elsőbbsége 1916 szeptember hó 14-ike. Ismeretes, liogy a vasúti sínek vándorlását megakadályozó csavaros" szorítók időnkint utánhuzandó, nuvrl a sinrázkódtatások befolyása alatt és a kopás folytán könyen meglazulnak. Az ilyen csavaros szorítók legtöbbje, úgyszintén a legtöbb úgynevezett ékszorító továbbá azzal a hátránnyal jár, hogy ezek a vándorlómozgás befolyása alatt nem feszülnek maguktól jobban meg. Az ékszorítóknái az ékek gyakran nem a helyes oldal felől vannak beverve, vagy pedig a sinhez hozzászorílott alkatrészek úgy támaszkodnak a talpfához, hogy nem végezhetnek az önműködő megfeszüléshez szükséges mozgást a vándorlás irányában. Némely ékszorilónak továbbá az a hátránya, hogv csak nehezen ellenőrizhető, ill. a sin alatt el van rejtve a szem elől, mások ismét a sínnek csak keskeny szegélyfölületeire támaszkodnak és így a túlnagy -kopás folytán nem működhetnek elég biztosan. Azok az ékek, melyek függélyes irányú szorithatást fejtenek ki, a sin függélyes irányú rázkófltatásainak befolyása alatt könnyen megoldódnak. Mindezen hátrányok el vannak kerülve a jelen találmány tárgyát képező berendezésnél és pedig azáltal, hogy itt magának a ^ándoriómozgásnak befolyása alatt szorítópofák szorulnak föl oldalról a sintalpra. A mellékelt rajzon a találmány tárgyának két foganatositási példája van bemutatva és pedig az 1. ábra az egyik foganatositási péidát mutatja oldalnézetben, használati helyzetében, míg a 2. ábra a hozzátartozó fölülnézetet ábrázolja, hol is a sin vízszintes metszetben, eltörten és rész* ben pontozott vonalakkal van föltüntetve. A 3. ábra a másik foganatositási példa oldalnézete és a 4. ábra föliVinézete. Az 1. és 2. ábrán föltüntetett foganatositási példánál két (a), (b), szorítópofa van elrendezve, melyeknek szorítószájai az (r) síntalpat két oldalon megfogják és melyek egyrészt a (c) csap és másrészt a (d) kampó segélyével a sintalp alatt csuklósan egymásba kapaszkodnak. A csukló forgási tengelye függélyes irányú és úgy van elhelyezve, hogy a szorítópofák szorítószája a síntalphoz szőrül, midőn a pofák (e) és (f) támaszkodó végei az (s) talpfához ütődnek (2. ábra). A szorítópofákat a talpfa előtt előbb csak lazán illesztjük föl két oldalról a sintalpra, úgy hogy a (d) kampó a (c) csapba kapaszkodjék. Ezután a talpfa felé toljuk el a pofákat a sintalpon, amíg ezek (e) és (f) végei a talpfához nem fekszik. Most oldalról szorosan fölverjük a szoritópofákat a sintalpra, úgy hogv a bekövetkező sínvándorláskor (a 2. ábrán rajzolt nyíl irányában) a sintalp a szorítópofákat is magával viszi és ezek (e) és (f) támaszkodó végükkel az (s) talpfához szorulnak. Ekkor, mint látható, a csukló hatása foly-