73997. lajstromszámú szabadalom • Rugalmas kerék
A (b) rugók feszültsége beillesztés után a terhelésnek megfelelő mértékre fokozandó úgy, hogy járás közben még további rugózást engedjen meg. A (b) rugók egyenlő feszültségéi szükség szerint vastagabb vagy vékonyabb alátétgyürükkel 'érhetjük el* amelyek a rugók alá vagy fölé helyezhetők. Vasfulófölület alkalmazása esetén az (a) kerékkoszorú, amely az (f) csa vau-fejek toldatainak fészkeivel van ellátva, domború ; (bombirozott) (8. ábra). Ha pedig a kerék- ! koszorút egymás mellé sorakozólag fa szeg- j menísekkel óhajtjuk borítani, akkor az (a) j koszorút (1., 2., 3., 4. és 5. ábra), amelynek \ belső kerülete az (f) csavarok kúpos fejitolda- j tai számára fészkekkel látandó el, az 1. és 2. ábrákon föl'tüntetett szelvénnyel bír, a külső I kerületen pedig a (g) faszegineniseiknek megfelelő szélességű kivágás van kiképezve (3., 4. és 5. ábra). Ezen a kivágáson át az egyes (g) szegmenseket, amelyek úgy vannak kiszabva, hogy a kerék kerületére homlokfölületük kerüljön, beillesztjük, betoljuk és az (a) kerékkoszorú egész kerületén szorosan j egymás m; ellé sorakoztatjuk míg végül a legutolsó (g) szegmens behelyezése után a kivágást (x) zárótestnek és a hozzátartozó csa- í varnak segélyével lezárjuk. Bőrfutófölület esetén a (g) fasziegmensckel hasonló alakú bőrcsíkokkal helyettesítjük (1., 2., 3., 4. és 5. ábra). Ha fa tuskókat kívánunk alkalmazni, akkor a 6. és 7. ábra szerint a következőképen, járunk el: Az (f) csavarok fejtoldatai számára kiképezett fészkekkel ellátott (a) kerékkoszorú a 6. és 7. ábra szerinti alakkal bír és a (h) fa tok ókkal azonos "keresztmetszetű lyukak vannak egész fölüle tér* egyenletesein elosztva!. A fatuskók egyik oldalukon keresztalakú kivágással vannak ellátva, amelybe vas-, vagy faék van beillesztve. (Láscl 6. ábrán a középső tuskót). Jízen (h) tuskóknak a koszorú 'lyukaiba való bevetésénél az (i) ékek behatolnak, minek következtében a (h) tuskók lent széjjelterjednek és így lyukaikban megszorulnak. Bármily zökkenésnél (kőbe, stb.-be való ütközésnél) bekövetkező rázkódtatásoknak további enyhítésére és még jobb rúgózás eléréséire, a 11. ábrán egy újabb szerkezet vázlata van föltüntefve. A kerék síkon való járásánál az (1) nyíl irányában forog. > Kőre való fölfutásnál azonban az érintkezési pontban föllépő (S) löfcőerő a forgás (irányával ellentétesein működik. Ez az (S) lökőerő fölbomlik két komponensre, amelyek közül az (Sl) a kerék tengelyre sugárirányban hat és a (b) tekercsrugók által l'ogatik fel, míg a másik, az (S2) az érintkezés pontjában a' kerék kerületére érintő irányban fejti ki hatását. Hogy ez az (S2) komponens a kerékre ne keményen, hanem rugózva hasson, mozgó (al) keréktalpat alkalmazunk, amelyet a (k) tekercsrugók normális helyzetben tartanak és minden akadálynál a forgásával ellenié les értelemben, tehát a irányban eltolnak; az (S2) komponensnek leküzdése után az (al) keréktalp eredeti állásában tér vissza. Ennek a (al) mozgó keréktalpnak futófelülete. (3, 4, 5, 6. és 7. ábra) a föntebbiekbenleírt példák szerint képezhető ki. Belső kerülete pedig el van látva egy (1) foggal, amely a hely tálló (a) koszorúnak egy hoszszúkás hasítckában mozog. A (b) hor-drugók az (e) hüvelyek közvetítésével nyomást gyakorolnak az (a) helytálló koszorúra. (Lásd 6. és 7. ábrán, hasonlóan 1. és 2. ábrákhoz). A helytálló (a) kerékkoszorú a (k) tekercsrugók számára belső kerületének négy szemközt fekvő pontjához heggesztett (m) támaszokkal van ellátva, amelyek egyúttal a kétkarú (o) szögemelőik (n) forgáscsapjait is tartják. A szögemelő egyrészt az (1) fogrla, másrészt az (r) vonórúd közvetítésével az (S) alátéttárcsára, illetőleg a (k) tekercsrúgóra támaszkodik. Az (r) vonórudat a (k) tekercsrúgó feszültségének szabályozhatására két anyával van ellátva. Az (al) mozgó keréktalpnak vezetése céljából az (a) kerékkoszorú a kerületén két kiálló szegéllyel bir, amelyek közül az egyik (vv) levehető. A mozgó keréktalppal ellátott rugalmas keréknek összeállítása a 9. és 1. ábrán látható.
