73935. lajstromszámú szabadalom • Eljárás égési mótorok forrón hűtésére

eddigelé ismert, normális keringtető szivattyút használja akadálytalanul a keringő közeg számára. Bejelentőnek tehát nincs szüksége seávattyúnumkára a víz nyomás alá helyezésére és a félforrás veszélye nélkül állandóan megvannak a kívánt forróhűtési hőmérsékletek. A találmány annál értékesebb, mivel bizonyos mótorfajtáknál tetemes súlycsökkenés lép fel, azáltal hogy a hűtőfelületek és a hűtő űrtartalma tetemesen csökkennek és a gyakran nagyon is kellemetlen ventillátor, a meleg leadó (hűtő) belső és külső oldala között elérni szándékolt nagy hőmérsékleti különbségek folytán, egészen el is maradhat. A feladat megoldására a feltaláló az ismert, nehezen forró folyadékokat alkalmazza, vagyis oly folyadékokat, melyeknek forrpontja légköri nyomásnál igen magasan fekszik. így pl. egy 350"-on forró folyadéknál, melyet a hengerhűtő köpenyeibe 200° C-on be- és 250° C-on kiáramoltatunk, módunkban van minden gőzképződést megakadályozni, mivel á közeg csak 350° C forrna. Már használtak ugyan nehezen forró •folyadékokat, pl. glicerint, mely vízmentes állapotban 290°-on forr, leginkább vizes oldatban, még pedig télen, a befagyás meggátlására. Mivel azonban a víz a vizes oldatból már valamivel 100" C felett fekvő hőmérsékletnél is elpárolog, ez a folyadék a forró hűtési eljáráshoz alig használható. A már 160—200"-on olvadó lágyan forrasztott hűtő is azt mutatja, hogy nem szándékoztak igen magas hőmérsékletet alkalmazni. A jelen esetben azonban a nehezen forró folyadékot kényszeríteni akarjuk, hogy a mótor üzembiztonságát és munkafolyamatát javítsa meg azáltal, hogy igen forrón áramlik be a motorba és áramlik ki a motorból. Mennél magasabb a hőmérséklet, annál forróbb a mótor által felszívott keverék, annál jobban gyullad és annál hatályosabb a termikus folyamat. A kenőszer is, hosszabb üzemszüneteknél, a forró hűtővíz folytán, télen hosszabb ideig őrzi meg viskosit.ását. A gyújtó gyertyák üzembiztosabban működnek és a nehezen forró égéstermékek a forró falazatokon annál hatályosabban párolognak el, minél magasabb a hőmérséklet. Azon súlyos panaszok, melyekre a nehezen forró égési anyagok okot szolgáltattak, főleg a motorok indításánál, egy csapásra megszűnnek. 100°-on felüli falazat-hőmérsékletnél a vízgőznek a mótor elégési terében való kondenzációja is elmarad. A forrón hűtés tehát a hengerek szakadását vagy repedését is meggátolja. A kívánt magas hőmérsékletek betartására, bejelentő a hűtőközeg körfolyamatába beiktatott hőleadó felületeket akként befolyásolja, hogy a leadási oldalon mindig annyi meleg adatik le a külső hűtővízre vagy a külső levegőre, hogy a nehezen forró keringőfolyadék hőmérséklete bizonyos fokon tartassék. Ennek oly magasnak kell lennie, hogy a lefolyó közeg a hűtőköpenyekben oly hőmérsékletre melegíttessék fel, mely legalább a víznek légköri nyomásnál való forrpontjának feiel meg (alább egyszerűség kedvéért ez a hőmérséklef az uralkodó légnyomásnál 100" C-nál van felvéve), legfeljebb azonban oly maximális hőmérsékletre, mely valamivel a hűtőfolyadék forrponcia alatt fekszik. í'z a hőmérsékleti határol ás úgy természetes keringtetésnél, mint normális szivattyúnyomásnál, amilyen ma már valamennyi zárt működésű mótorhűtésnél általános, könnyen elérhető. Soha sem kell attól tartanunk, hogy a hengerben gőzbuborék képződése lép fel; pedig csupán ott, ahol gőzbuborékok képződnek, vannak a hengerek veszélyeztetve. 260"-os buborékmentes folyadék a hengert éppen olyan alaposan, sőt jobban hűti, mint buboréktartalmú víz, melynél légköri nyomásnál már 80—90"-on áll fenn az elgőzölögtetés veszélye. Hűtőközegek gyanánt különböző nehezen forró folyadékok alkalmazhatók, mint pl. olajok, klórkálciumoldat, vagy könnyen ömleszthető fémek, pl. a Lipowitz-fém, a Wood-fém vagy efféle. Hűtőközeg gyanánt igen előnyösen használható maga a motorban használt tüzelőanyag is. Ezáltal egyrészt az egész tüzelőanyagnak teljesen egyenletes előmelegítését érjük el, másrészt pedig ez az előmelegítés megadja annak lehetőségét is, hogy alacsony hőmérsékletnél szilárd tüzelőanyagok is alkalmazhatók. így pl. a naftalin, mely közönséges hőmérsékletnél kristályos és 220°-on forr, pl. 150°-ra előmelegíthető, úgy, hogy a folyós naftalin nehezen forró hűtőközeg gyanánt a hengerköpenyekben kering és a szükséghez képest, tüzelőanyag gyanánt, leszívható. A jelen találmánynál elérni szándékolt magas hőmérsékletek a hűtőköpenyekben ugyan eddigelé bizonyos esetekben akaratlanul és szándékolatlamd már elérettek, pl. olajjal hűtött automobilokkal végzett for-