73918. lajstromszámú szabadalom • Evolvenshez hasonló kétrétegű tekercselés forgóáramú gépek sztatorjai számára

Az elrendezést azonban más forgóáramú tekercselések esetében, amelyek sarkszáma* más, valamint nem hasított fázisok esetén is használhatjuk. Az egyik pólus első fázi­sának horonykötegeit (dl—d6-al, a másodikét (el—e6 al), a harmadikét pedig (fl—f6-al) jelöltük. Mindegyik fázis a hasításnak meg­felelően két, (dl—d3) és (d4—d6) kötegből áll. A homlokkötések csúcsainak hajlítási helye a 3. és a 4. ábra szerint széles fölületet alkot, amelyre igen jó és biztos hatású rög­zítőszerveket rendezhetünk el. Az 5. ábra szerint egy fémszalagot fektethetünk az egész tekercselés köré, amelyhez a csúcs­fölületén minden egyes vezetékrész támasz­kodik. Ezt a (g) szalagot célszerűen a (h) feszítőberendezéssel szabályozhatóan képez­zük ki. Ezzel a homlokkötésekre bármiképen ható erők akár csak egyes kötésekre akár pedig valamennyi kötésre hatnak, teljesen kiegyenlítődnek. A homlokkötésekkel szem­ben rendszerint villamos értelemben szige­telve elrendezett szalagot helyeztében néhány (il) merevítőcsappal vagy más efféle esz­közzel biztosítjuk. A találmánynak az 5. ábrán föltüntetett kiviteli példájában hasított fázisú kétpólusú tekercselés esetén a homlokkötéseket egész hosszukban rendkívül egyszerűen é3 biztos módon merevíthetjük (6. ábra). Eszerint a hat homlokkötésnek egymással szemben nyi­tott szögében (11, 12) stb. csapokat rende­zünk el, amelyek két-két (ml, m2) stb. heveder kiindulási pontjául szolgál; a heve­derek 12 darab (ni', ni", n2', n2") stb. csappal erősíttetnek meg, amelyek osztó pontjai az előbb említett csapokhoz viszo­nyítva eltoltan rendezvék el. Ennél az elren­dezésnél a hevederek kbl. úgy feküsznek, hogy a homlokkötést azon a részen fogják le, amelynek görbülete a legnagyobb, úgy hogy jól megfelelnek az ez irányban legerő­sebben ható erők fölvételére; másrészt a helyzetük még olyan, hogy a homlokkötések szabad hossza rövid. Az erőt a homlokkötésről a csapra ismert módon mechanikus szilárd betétek közvetí­tésével, visszük át. A külső csapokat egy­mással szemben még az (o) gyűrűvel mere­vítjük, s ezzel egyúttal a belső csapok is merevíttetnek oldalirányban. Ez a megerősí­tés szóval olyan, hogy háromszögszerkezete folytán egy irányba sem térhet ki. A merevítő gyűrűnek e módszerrel lehe­tővé váló elrendezése, hogy sugárirányban a homlokkötéseken kívül legyen elhelyez­hető, más elrendezésekkel szemben, ahol a gyűrű irányában beljebb fekszik, előnyös, mert a gyűrűt szilárd fémből állíthatjuk elő, annélkül, hogy a homlokkötések erős szóró­mezője hátránnyal járna. Az 5. és 6. ábrán föltüntetett alkalmas merevítés folytán, oly tekercseket, amelyek magukban véve nem elég merevek, pl. kötél­tekercseket, vagy olyanokat, amelyeknél mindegyik horonyköteg homlokvezetéke több vezetőből áll, tökéletes biztonsággal rögzít­hetjük; a kötéltekercsek különösen nagy feszültségű váltó áramú gépeknél előnyösek. Az új elrendezésnek a leírt jó merevítés­ből folyó előnyökön kívül az összekötő villás­tekercsekkel szemben — mint az 1. és 2. ábrával való összehasonlításból kitűnik, — még az az előnye van, hogy a tekercsek homlokkötését könnyebben lehet előállítani,, mivel nincsenek nagy görbületek, továbbá, hogy jóval kevesebb tért foglalnak el és végül, hogy az egyes vezetőket rövidebbre vehetjük, szóval rezet takarítunk meg. Szabadalmi igényeli. 1. Az evdlvenstekereshez hasonló, kettős rétegű tekercselés forgó áramú gépek számára, azzal jellemezve, hogy vala-. mennyi homloktekercs csúcs egyetlen henger- vagy kúpfölületen fekszik, ami­dőn a horonykötegek e fölületen belül torziómentes hajlítással mennek át az egyik tekercsrétegből a másikba. 2. Az 1. pontban igényelt tekercselés kivi­teli alakja, jellemezve célszerűen utána­feszíthető szalaggal, amely a homlokkö­tések csúcsföliiletét koncentrikusan körül­fogja. 3. Az 1. pontban igényelt tekercselés kivi­teli alakja forgó áramú gépek sztatora számára, kétpolusu hasított fázistekercse-

Next

/
Oldalképek
Tartalom