73918. lajstromszámú szabadalom • Evolvenshez hasonló kétrétegű tekercselés forgóáramú gépek sztatorjai számára
Az elrendezést azonban más forgóáramú tekercselések esetében, amelyek sarkszáma* más, valamint nem hasított fázisok esetén is használhatjuk. Az egyik pólus első fázisának horonykötegeit (dl—d6-al, a másodikét (el—e6 al), a harmadikét pedig (fl—f6-al) jelöltük. Mindegyik fázis a hasításnak megfelelően két, (dl—d3) és (d4—d6) kötegből áll. A homlokkötések csúcsainak hajlítási helye a 3. és a 4. ábra szerint széles fölületet alkot, amelyre igen jó és biztos hatású rögzítőszerveket rendezhetünk el. Az 5. ábra szerint egy fémszalagot fektethetünk az egész tekercselés köré, amelyhez a csúcsfölületén minden egyes vezetékrész támaszkodik. Ezt a (g) szalagot célszerűen a (h) feszítőberendezéssel szabályozhatóan képezzük ki. Ezzel a homlokkötésekre bármiképen ható erők akár csak egyes kötésekre akár pedig valamennyi kötésre hatnak, teljesen kiegyenlítődnek. A homlokkötésekkel szemben rendszerint villamos értelemben szigetelve elrendezett szalagot helyeztében néhány (il) merevítőcsappal vagy más efféle eszközzel biztosítjuk. A találmánynak az 5. ábrán föltüntetett kiviteli példájában hasított fázisú kétpólusú tekercselés esetén a homlokkötéseket egész hosszukban rendkívül egyszerűen é3 biztos módon merevíthetjük (6. ábra). Eszerint a hat homlokkötésnek egymással szemben nyitott szögében (11, 12) stb. csapokat rendezünk el, amelyek két-két (ml, m2) stb. heveder kiindulási pontjául szolgál; a hevederek 12 darab (ni', ni", n2', n2") stb. csappal erősíttetnek meg, amelyek osztó pontjai az előbb említett csapokhoz viszonyítva eltoltan rendezvék el. Ennél az elrendezésnél a hevederek kbl. úgy feküsznek, hogy a homlokkötést azon a részen fogják le, amelynek görbülete a legnagyobb, úgy hogy jól megfelelnek az ez irányban legerősebben ható erők fölvételére; másrészt a helyzetük még olyan, hogy a homlokkötések szabad hossza rövid. Az erőt a homlokkötésről a csapra ismert módon mechanikus szilárd betétek közvetítésével, visszük át. A külső csapokat egymással szemben még az (o) gyűrűvel merevítjük, s ezzel egyúttal a belső csapok is merevíttetnek oldalirányban. Ez a megerősítés szóval olyan, hogy háromszögszerkezete folytán egy irányba sem térhet ki. A merevítő gyűrűnek e módszerrel lehetővé váló elrendezése, hogy sugárirányban a homlokkötéseken kívül legyen elhelyezhető, más elrendezésekkel szemben, ahol a gyűrű irányában beljebb fekszik, előnyös, mert a gyűrűt szilárd fémből állíthatjuk elő, annélkül, hogy a homlokkötések erős szórómezője hátránnyal járna. Az 5. és 6. ábrán föltüntetett alkalmas merevítés folytán, oly tekercseket, amelyek magukban véve nem elég merevek, pl. kötéltekercseket, vagy olyanokat, amelyeknél mindegyik horonyköteg homlokvezetéke több vezetőből áll, tökéletes biztonsággal rögzíthetjük; a kötéltekercsek különösen nagy feszültségű váltó áramú gépeknél előnyösek. Az új elrendezésnek a leírt jó merevítésből folyó előnyökön kívül az összekötő villástekercsekkel szemben — mint az 1. és 2. ábrával való összehasonlításból kitűnik, — még az az előnye van, hogy a tekercsek homlokkötését könnyebben lehet előállítani,, mivel nincsenek nagy görbületek, továbbá, hogy jóval kevesebb tért foglalnak el és végül, hogy az egyes vezetőket rövidebbre vehetjük, szóval rezet takarítunk meg. Szabadalmi igényeli. 1. Az evdlvenstekereshez hasonló, kettős rétegű tekercselés forgó áramú gépek számára, azzal jellemezve, hogy vala-. mennyi homloktekercs csúcs egyetlen henger- vagy kúpfölületen fekszik, amidőn a horonykötegek e fölületen belül torziómentes hajlítással mennek át az egyik tekercsrétegből a másikba. 2. Az 1. pontban igényelt tekercselés kiviteli alakja, jellemezve célszerűen utánafeszíthető szalaggal, amely a homlokkötések csúcsföliiletét koncentrikusan körülfogja. 3. Az 1. pontban igényelt tekercselés kiviteli alakja forgó áramú gépek sztatora számára, kétpolusu hasított fázistekercse-