73854. lajstromszámú szabadalom • Gép szivarkaszopókák előállítására

— 4 — szivarkahiively géptől hozzávezetett (80) szivarkahüvelyek fölvételére (58) hor­nyokkal van ellátva. Az (57) kereket egy ismert kilincshajtómű, melynek csak (57a) kilincskereke van a rajzon föltün­tetve — és az (52) tengely hajtja és pe­dig szakaszosan, ahol is az (57) keréknek szögelfordulása az (58) hornyok osztása kétszeresének felel meg. Amint a 20. ábrán látható, *a (47) és (47a) tekercselőtűk különböző síkban vannak elhelyezve, amint azt az (57) ke­réknek egymás mellett fekvő két hornya megkívánja (5. ábra). A (48) hüvelynek (48a) hasítéka úgy van elrendezve, hogy a baloldali tűnek (20) ábra) bevágása ugyanabban a síkban fekszik, mint a (25) hídnak alsó munkafölülete, a jobboldali tűnek bevágása pedig ugyanabban a sík­ban van, mint a lesűlyesztett (17) hídnak (9. ábra) fölső munkafölülete. Minden egyes (47) tekercselőtűvel át­ellenben egy tű tengelyirányában eltol­ható (59) dugattyú van alkalmazva, mely az (58) horgonyba befektetett (80) szi­varkahüvelyt a (48) hüvelyig előre tolja, mely (48) hüvely végén kissé le lehet he­gyezve, hogy az egész vékony szivarka­hiivelyt rátolhassuk és ezáltal a (79) szo­pókának betolását megkönnyítsük. Az (59) dugattyúkat az (52) hajtótengelyre erősített (60) henger vontatja, melynek megfelelően görbített (61) hornyába az (59) dugattyúkat hordó (62) tartónak (63) csapja nyúlik be. A (61) horony a (62) tartót és így az (59) dugattyúkat is az (57) kerék fölé ide-oda mozgatja. A (62) tartón még két másik, az (59) du­gattyúkkal párhuzamos és végükön kissé méghegyezett vagy legömbölyített (64) rúd van alkalmazva, melyek tehát az (59) dugattyúkkal együtt mozognak és arra szolgálnak, hogy a spirálisan összeteker­cselt szopókának belső végét visszanyom­ják és ezáltal a szopókának belső végén a már előbb említett üres teret előállít­ják. A (64) rudaknak tehát olyképen kell alkalmazva lenniök, hogy az (57) kerék­nek minden egyes nyugalmi helyzetében pontosan két szomszédos (58) horony­nyal vannak átellenben a (47, 47a) teker­cselőtűknek azon az oldalán, amely felé az (57) keréknek fölfelé fordított része forog. A (80) hüvelynek fogvatartására a szopóka betolásakor egy föl- és alá­mozgatható (70) tartó szolgál) (12. és 13. ábra), melyet egy a gépkereten meg­erősített (71) tartó vezényel, melynek (72) fülén a (70) tartónak (73) csapja megy keresztül. Utóbbi csapra a (70) tartóhoz és (72) fülhöz támaszkodó (74) tekercsrúgó van ráhúzva, melv a (70) tartót lefelé a (79) szopóka felé nyomja. A (70) tartót a kétkarú (75) emeltyű emeli meg, mely a (76) csap körül for­gatható és melyet a (4) tengelyen alkal­mazott (77) bütyöktárcsa működtet. A hajtóerőt a géphez az ékelt (65) szíj­tárcsáról vezetjük hozzá, mely ismert módon a laza (66) szíjtárcsa mellett van alkalmazva. A készítendő szivarkaszopóka hosszá­val egyenlő szélességű (1) papírcsíkot a (2 és 3) hengerek mindaddig továbbviszik míg csak a csíknak mellső derékszögű széle a vízszintesen fekvő (25) hídra a (43) etetőelem alá nem ért, vagyis az (1) csík a 21. ábrán és 25. ábrán I-gyel ábrá­zolt helyzetét el nem foglalta. Amint a 21. ábrából látható a (2) hengernek re­cézett (10) része és a papiroscsík között az érintkezés ekkor megszűnik, úgy hogy a (10) résznek oly ívhosszal kell bírnia, mint amilyen az ezen idő alatt hozzá­vezetett papiroscsíkrésznek a hossza. A hozzávezetés most megszakad és a fer­dén álló (15) olló (amelyet, röviden ferde ollónak fogunk nevezni) a csíkot levágja (22. ábra és 25. ábra II.). Ennek megtör­ténte után a (43) etetőelem a levágott (a) csíkdarabot megfogja és azt a (25) hídra egészen rávezeti. Ezen munkafolya­mat alatt a (17) híd megemelt helyzetben (9. ábra pontvonalosan föltüntetve) vagyis munkaiölületével a (25) hídnak fölső munkaföliiletével egy síkban volt, most azonban a (17) híd legalsó helyze­tébe sülved (9. ábra teljes vonallal ábrá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom