73806. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ammonnitrátot és kéliumperklorátot tartalmazó robbantóanyagok hasznosítására trágyázási célokra

.seri kálitrágyasókat., olyan mennyiségben adunk hozzá, hogy a perklorát százalékmennyisége egyáltalán nem káros mérték i*e csökken. Az említett anyagok hozzáadása oly mennyiségben történik, hogy pl. a keletkező sókeverék egy részéhez ezen káli sókból két részt adunk, amikor is oly trágyázóanyag keletkezik, amely körülbelül 1% perklorátot tartalmaz és így majdnem az összes mezőgazdasági célokra használható. Kálitrágyasók helyett természetesen chilisalétromot, foszfátokat, thoniaslisztet stb. adhatunk hozzá. Ha arról van szó, hogy különös mezőgazdasági célokra való sót állítsunk elő, amely gyakorlatilag véve perklorátmentes, akkor a következőképen járunk el. A káliumperklorátnak eddig ismeretien sajátsága abban áll, hogy a káliumperklorát káliumnitrát telített oldatában 100°-ig ugyanolyan mértékban oldódik, mintha az oldatban nem volna káliumnitrát, vagyis 100°-nál telített kálium, nitrátoldat, amelyet például 100 rész vízzel készítettünk, pontosan ugyanannyi káliumperklorátof ald, mintha tisztán vizet használnánk, tehát körülbelül 18 részt. Ha ellenben forrón telített káliumnitrátoldatot használunk, amely tehát 100 rész vízre körül, bölül 330 rész káliumnitrátot tartalmaz és körülbelül llfi°-on forr, úgy ez amenvnviség körülbelül 42 rész káliumperklorátot o'ld, míg tiszta vízben a legnagyobb mértékben telített káliumperklorátoldat forrpont ja 1.03°, mi mellett 100 rész vízre csak 18-7 rész káliumperklorát megy oldatba. A káliumperklorát ezen tulajdonságát már most az 1. igénypontban védett eljárás szerint előállított sók kilúgzására használjuk, mi mellett a perklorát kvantitative megy oldatba, ellenben csak kevés mennyiségű káliumnitrát és ammonklorid oldódik föl egyidejűleg. Ezt a forró lúgot azután kristályosítás- f | nak vetjük alá, mikor is oly só válik ki, | amely körülbelül 4 rész káliumnitrátra | és körülbelül 1 rész ammonkloridra 1 rész perklorátot tartalmaz. Ha ezt a sót 20°-nál telített anyalúggal fokozott hő: mérséklet mellett, amelyet azonban előnyösen 100°-on túl nem emelhetünk, kilúgozzuk, tiszta perklorát marad vissza, míg az ezen második lúgból leváló só a munkafolyamatba visszakerül. Nátriumnitrát oldatai hasonlóképen, viselkednek. Az egész eljárás tehát konyhasóval is foganatosítható volna, de ez nem volna gazdaságos, mert a konyhasó nem aktiv trágyázóanyag. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás ammonnitrátot és káliperklorátot tartalmazó robbantóanyagok hasznosítására trágyázási célokra jellemezve azáltal, hogy a robbantóanyagot vízzel, illetve a munkafolyamatnál keletkező anyalúggal kilúgozzuk és a keletkező oldatokat klórkáliummal cserebomlásba hozzuk, miáltal káiiumnitrát, ammonklorid és káliumperklorát keveréke, keletkezik, amelynek perkloráttartalmát fölös kálitrágyasó vagy más aktiv trágyasó hozzákeverése által annyira csökkentjük, hogy az ily módon keletkező só-keverék trágyázási célokra használható. 2. Az 1. igénypontban védett eljárás foganatosítási módja, jellemezve azáltal, hogy az oldatnak klórkáliummal való csereboinlása útján keletkező sókeveréket káliumnitrát forrón telített oldatával kivonjuk és ily módon a perkloráttól megszabadítjuk, mire az oldatot lehűtés útján kristályosítjuk és az emellett kiváló sót hidegen telített kálinitrátlúggal 100°-ot túl nem haladó hőmérsékleten való kivonás útján tiszta perklorát gyanánt kapjuk meg. Pallas nyomda, Budapesten,