73805. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ammonnitrátot és káliumperklorátot tartalmazó robbantóanyagok hasznosítására trágyázási célokra
Meg-jelent li)ll>. évi május hó 15-én. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 78805. szám. ' X/h. OSZTÁLY. Eljárás ammonnitrátot és káliumperklorátot tartalmazó robbantóanyagok hasznosítására trágyázási célokra. SPRENGSTOFFFABRIKEN HOPPECKE A. G. CÉG R/M KÖLNBEN. A bejelentés napja 1918 május hó 10-ike. Elsőbbsége 1918 március hó 20-ika. Használhatatlanná vált robbantóanyagok hasznosítása a nitrogénvegyületekben mutatkozó nagy hiány mellett azon oknál fogva nagyon fontos, mivel különösen a mai viszonyok mellett a mezőgazdaságnak rendkívül nagy érdeke, hogy a lehető legrövidebb idő alatt nagy mennyiségű trágyázási célokra alkalmas nitrogénvegyületeket kapjon. Erre a célra nemcsak ismeretlen összetételű robbantóanyagok jönnek tekintetbe, melyek például zsákmányolt lőszerből erednek, hanem olyan robbantó anyagok is, amelyek túlsokáig tartó raktározás vagy időjárási befolyások következtében elromlottak, illet-ve az eredeti rendelteté. sükhöz szükséges biztonsággal nem rendelkeznék már. A találmány értelmében a föladat abban áll, hogy ilyen robbantóanyagok, amelyeket egyébként meg kellene semmisíteni, mezőgazdasági célokra liasznosíttassanak, mimellett különösen azokat a robbantóanyagokat tartottuk szemelőtt, amelyek részben vagy túlnyomóan ammonsalétromból állanak. A dolognak az a látszata lehetne, mintha ezeknek a robbantóanyagoknak hasznosítása egyszerűen olyképen történhetne, hogy az ammonnitrátot a többi, vízben nem vagy csak tökéletlenül oldható anyagoktól vízzel való kilúgzás és erre következő kikristályosítás útján lehetne elkülöníteni. Ez az út azonban nem követhető, mert az összes robbantóanyagok a szükséges detonáció elérése vagy fokozása végett jelentékeny mennyiségben perklorátokat tartalmaznak hozaganyag gyanánt, amelyek tudvalevőleg nagyon erős növénymérgek. Főképen káliumperklorátról van szó és természetesen közel feküdt az a gondolat, hogy a káliumperklorát azon tulajdonságát, hogy vízben csak nagyon kevéssé oldódik, használjuk föl az ammonnitráttól való elkülönítés foganatosítására. Az ezirányú törekvések azonban mind balul ütöttek ki, mért meglepő módon kitűnt, hogy a káliumperklorát oldhatósága ammonnitrát jelenléte esetén olyan jelentékenyen növekedik, hogy a két sónak egymástól való •elkülönítése az egyébként szokásos módon az oldhatósági különbség alapján nem volt lehetséges. Már most dacára annak, hogy az ammonnitrát növekedő hőmérsékletnél és növekedő koncentráció, jánál a káliumperklorát oldhatósága
