73782. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kaucsuknak kaucsuktartalmú növénykből való előállítására
Megjelent 1919. évi május hó lfí-é n A MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 73782. szám. Xl/b. OSZTÁLY. Eljárás kaucsuknak kaucsuktartalmú növényekből való előállítására. KELTEN ÉS GUILLEAUME KÁBEL, SODRONY- ÉS SODRONYKÖTÉLGYÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG BUDAPESTEN. A. bejelentés napja 1017 szeptember hó 28-ika. Az eddigi eljárások szerint a kaucsuktartalmu növényekből a kaucsukot rendszerint úgy állították elő, hogy a növényt megkarcolták, a kicsurgó tejnedvet fölfogták, éa a kaucsuk előállítására ezt a tej nedvet használták. A Magyarországon honos kaucsuktartalmú növények tejnedve olyan kis menynyiségű, hogy a növény megkarcolása vagy bevágása által csak igen kis mennyiségű tejnedv gyűjthető össze, és emellett a tejnedv összegyűjtése nehézkes, időrabló és nem fizeti ki magát. Kerekszámban kifejezve, a tejnedv kaucsuktartalma 24 /o körül van, míg a növény száraz anyagára vonatkoztatott kaucsuktartalom csak ennek tizedrésze, azaz két ezrelék. A hazai tejnedvű kaucsukos növények kaucsuktartalmának kinyerésére a gyakorlati kísérletek és tapasztalatok alapján az alábbi eljárás bizonyult célszerűnek. Nem a tejnedvet gyűjtjük, hanem az egész növényt mindenestől, gyökerestől, szárastól, levelestől stb., lehetőleg azonban abban az időben, amidőn ennek kaucsuktartalma a legnagyobb. A növényt összeszecskázva) összeaprítva, elérhetjük azt, hogy a kaucsuk összetömörítésére szükséges erjedés bekövetkezik, és így a kaucsuk a többi anyagtól vegyileg elválik. A külön megszárított növény kaucsuktartalma kisebb lesz, és igv a kaucsuk kinyerésében a friss állapotban való szeeskázás mindenesetre fontos lépést jelent. Az erjedést, és ezáltal a kaucsuk koagruálását alkalmas erjesztéssel is elősegíthetjük. Erjedés után a kaucsuknövény lEuphorbia, Lactuca különböző nemei stb.) trágyaszerű összefüggő tömeget alkot, amelyet azután szárítva félretehetünk, és további eljárásnak vethetünk alá. Az elterjedt anyag a következő alkatrészeket tartalmazza. Különböző sókat és azokat a vegyületeket, amelyek a gyanták és a kaucsuk kiválását akadályozzák, pl. saponinfélék és egyebek; alkatrészei ezenkívül különböző gyanták, zsírok olajok, végül maga a kaucsuk és főtömegében a cellulóza. Ezeket a különböző alkatrészeket már most a legcélszerűbben úgy választhatjuk el, hogy a tömeget elsősorban vízzel vagy kevéssé lúgos oldattal extrabáljuk, ezáltal a sók> saponinfélék é'B a vízben oldható alkalodik a nyers anyagból kiválasztatnak, esetleg magas hőfokú vízgőz alkalmazásánál a gyanták egy része is kivonódik. A vízzel való extrahálásnak az az előnye, hogy az extraháló folyadék semmibe se kerül, költségei
