73766. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémtárgyaknak izzítására és edzésére a fémet meg nem támadó légkörben

L//j Megjelent 1919. évi május hó lO-én. — ' —— : — : —: - * • . • ' V -' • ' ' ".' :'• > ''"••. . ^ / ' . '•' • " /"-?> S : . - > V: MAGYAR SZABADALMI HIVATAL Sí SZABADALMI LEIRAS 9 . 7B766. szám. XVI d. OSZTÁLY, Eljárás fémtárgyaknak izzitására és edzésére a fémet meg nem támadó légkörben. DR MED. DE FALÍEN HERMANSENNÉ SZÜL. BÁRÓ ZYTPHEN­ADELER MARGIT JUGELSTADBAN MINT JOHANSSON KLAS, FŐMÉRNÖK, VEXIÓI (SVÉD) LAKOS JOGUTÓDA. A bejelentés napja 1918 május hó 29-ike. Elsőbbsége 1916 március hó 31-ike. / Fémek és fémtárgyak levegővel telt térben magasabb hőfokra való lazítá­suknál oxidálódnak. Az oxidálás elke­rülésére az izzítás sokszor zárt térben történik,' melybe mosott generátorgázt vezetünk, hogy ez által a levegőnek be­hatolását megakadályozzuk. Ennek az | eljárásnak megvannak a maga hátrányai Annál a hőfoknál, mely a fémnek izzí­tásához és edzéséhez szükséges, a gene- | rátorgázból szén válik ki, ami által az izzítandó tárgyak szénnel, ill. grafittal elpiszkolódnak. Másrészt a generátorgá­zok használata robbanási veszéllyel is jár. Javaslatba hozták már teljesen vagy részben elégett gázoknak olyképen való használatát is, hogy a nyitott izzító tér­ben elhelyezett tárgyakat a meleg égési­gázok körülöblítik. Az izzított anyagot a szén, grafit vagy oxidáló anyag ennél az eljárásnál is megtámadja. Ismeretes továbbá fémtárgyaknak a hevítése a légköri levegőnél nehezebb, nem oxidáló gázokban is, pl. szénsavban. A szénsav­nak ekkor csak az a rendeltetése, hogy a légköri levegőnek behatolását megaka­dályozza, úgy hogy a levegő az izzított tárgyakat nem oxidálja. -Jelen találmány szerint ezeket a hátrá­nyokat azáltal szüntetetjük meg, hogy védőgáznak a kemencéből jövő tisztított égésigázoknak egy részét használjuk. Ezeket a kemencéből ennek egy alkal­mas helyén vonjuk ki és egy ismeretes tisztító telepbe vezetjük, amelyben a gázokat például ellenáramú vízsugárral tisztítjuk. Ekkor valamennyi szénré­szecske és részben a gázban levő víz is kiválik. A tisztítóból az égéstermékek egy ismert szerkezetű úgynevezett lég­hűtőbe jutnak, amelyben a gázok víz: tartalmuktól majdnem teljesen meg­szabadulnak. Az ily módon minden ká­ros alkatrésztől megszabadított gázokat már most a tokos kemencékbe vagy re­tortákba vezetjük. Ezek a gázok főleg nitrogénből és szénsavból állanak és mi­vel — mint ismeretes — 1000° C-nál ma­gasabb hőfoknál a szénsav szénoxidra és szabad oxigénre bomlik föl, az izzított anyag oxidálásának meggátlására jelen eljárásnál 1000° C-nál alacsonyabb hő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom