73717. lajstromszámú szabadalom • Betonoszlopos kerítés
jobb oldala mutatja, a (4) lécekre, födőlemez gyanánt, végighaladó (12) lemez van rászögezve. Az (5) alalpzatlemeznek az (1) betonoszloppal való összekapcsolása ezen foganatosítási alaknál úgy történik, hogy az (5) alapzatlemezre (14) csavarokkal (13) U-vas van fölerősítve (7. ábra), melynek párhuzamos szárai az (5) lemezt vesziV körül, míg az U-vas harántirányú része a sima (15) orsóval az (1) betonoszlopban kiképezett üregbe van beerősítve. A (2, 3) hevedereknek, illetve az (5) alapzatlemeznek ismertetett összeköttetési módja szilárd kapcsolatot biztosít az öszszeköttendő részek között, mimellett az összeköttetési művelet gyorsan foganatosítható. A 3., 8., és 9. ábrákban szemléltetett foganatosítási alak az előbbitől lényegében abban különbözik, hogy a (2), (3) hevedederek végei ezen esetben U-alakú (16) kengyelek fogják körül, ahol is a 2. ábra szerinti két-két (6), (7) lemez egyetlenegy (16) kengyellé van egyesítve. A (16) kengyel a (2) hevederen átmenő (17) csavarokkal van a hevederre ráerősítve. Az (1) betonoíszloptól jobbról és balról elhelyezett (16) kengyeleket az (1) betonoszlopba harántirányban átfúrt átörésen keresztüldugott (18) csavar kapcsolja össze egymással. A 3. ábrában sűrűn sraffozott (19) rész itt is üreget (fülkét) jelöl, mely utólag esetleg kiönhető. Az (5) talaplemez ezen foganatosítási alaknál az (1) betonoszlop homlokoldalára van ráhelyezve (4. ábra) és a (20) csavarokkal van rögzítve melyek egyikének behelyezése oldalas hézagon át történik. Az (5) aalaplemezre alul és fölül egy-egy meggörbített végű (22) kengyel támaszkodik, melyek függélyes szára csavar segítségével az (5) alaplemezekhez van erősítve, míg az (1) betonoszlop üregeibe benyúló kengyelrész a betonoszlopba beágyazott (23) kapcsokba vannak beakasztva. Ugyanaz a fölerősítési mód, léc vagy deszka fölerősítésére is szolgál. Az 5., 10. és 11. ábrákban szemléltetett foganatosítási alak az előbb ismertetettől annyiban tér el, hogy a (2, 3) hevederek alsó és fölső részére erősített (24, 25) lemezek szabadon mennek át az (1) betonoszlop egész vastagságán, úgy, hogy minden egyes heveder számára alul és fölül csupán egy-egy (24, 25) lemezre van szüksége. Ezen beerősítési mód siklemezek alkalmazását teszi lehetővé ; ezzel szemben azonban az (1) betonoszlopok áttörését teszi szükségessé. Az egymással párhuzamos (24, 25) lemezeknek a (2) illetve (3) hevederekkel való összerősítése (26) csavarok segélyével történik. Az (5) alapzatlemeznek az (1) betonoszloppal való összerősítése az oszlopba sülyesztett, egymással párhuzamos és a (28) csavarokkal összetartott lemezek útján történik. A 12., 14. ábrák szerinti foganatosítási alak betonoszlopos drótkerítés egy részét szemléltetik. A drótsövény bekötésére szolgáló vasrudaknak az (1) oszlop mentén végighúzódó (29) szárait két-két lemezből alkotott villának meghajlított (30) illetve (31) részei veszik körül. A két villa szárai egymásba vannak tolva és a (34) ékkel rögzíttetnek helyzetükben. A 32. és 33. csavarok a villaszárak végeit fogják össze. Az alapzatlemez megerősítésének módja a 12. ábra alsó részén van szemléltetve. Mint ezen ábra mutatja, az alapzatlemez üregeibe egy-egy (36) lemez van behelyezve, melyen az (1) oszlop harántirányban haladó (35) orsó van átdugva. Szerkezeti részleteiben a találmány tárgya sokféleképpen módosítható, anélkül, hogy ezáltal a találmány lényege változást szenvedne. Szabadalmi igények. 1. Betonoszlopos kerítés, jellemezve a 2, 3) hevederekre fölerősített (5, 7) lemezek és ezeknek beakasztására szol.
