73715. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bőnyakú üvegedények előállítására
Megjelent 1919. évi május lió 10-én. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 73715. szám. XVII/e. OSZTÁLY. Eljárás bőnyakú üvegedények előállítására. SCHILLER ADOLF ÉPLTÉSZ BERLIN-SCHÖNEBERGBEN. A bejelentés napja 1918 március hó 26-ika. Elsőbbsége 1917 március hó 6-ika. Bőnyakú üvegedényeknek gépi uton való előállításánál eddig úgy jártak el, hagy az üveget .mindenekelőtt nyakrészével fölfelé fordított, előformába töltötték és sajtolókölyű bevezetése által az üveg az előformában annyira fölemelkedett, hogy az üvegfej alakulása végbement. Ezen eljárás termékén a fej ugyan, igen pontosan van alan kítva, de az árú ettől eltekintve sokkal silányabb, mint a szájjal fúvott edények. Ennek oka a sajtolóeljárásban rejlik, melynek az üvegmasszát alávetik és melynek következtében a fejben repedések képződnek és az edény testében az üvegmassza rosszul oszlik el. Ugyancsak a saj'tolóeljárás következménye az edények nagy falvastagsága is. A gépi úton előállított szüknyakú edényeknél mindezen hátrányok nem mutatkoznak, mert ezen edényeknél, pl. palackoknál az üvegihólyagot nem fölfelé, hanem lefelé fordított üvegformában állítják elő, melybe az üveget a fenék felöl vezetik be melynek fejüregét az üveg beszívatása áltál töltik meg, úgy hogy a repedéseket okozó körűig mények kiküszöböltetnek. Ezen eljárással kis falvastagságok érhetők el és az edény testében az üveg egyenletesen van elosztva. A lefelé fordított előfonnák mindezen előnyei ellenére eddig ezen eljárással bőnyakú üvegedények előállítása nem sikerült, minthogy a nyak nagy keresztmetszete folytán az előforma tartalmának igen . tömött alakja van és ezáltal az üveg beiseie oly lágy marad, hogy a befuvott levegő az üvegmasszán áthatol. Ezt a nehézséget a találmány értelmében azáltal kerüljük el, hogy az előformának a szüknyakú edényeknél szokásos, a töltőnyílás felé bővülő a'lak helyett, mely a kényelmes töltésre való tekintettel ajánlatosnak látszott és szűknyakú edényeknél célszerű is, a töltési oldal felé keskenyedő alakot adunk és ezt a töltési oldal felé keskenyedő előformát a folyékony üvegigel annyira megtöltjük, hogy az üvegmassza a keskenyedő formaszakaszokkal jön érintkezésbe. A forma ily alakítása által, mely arra való tekintettel, hogy az üvegmasszát a fenéken át töltjük be. első pillanatra ésszerűtlennek látszik, azt érjük el, hogy az üveghólyag szabad fenékfölülete, mely a forma falaival nem érintkezjk és ezáltal forró marad, beszükíttetik. Ezzel azonban a keresztülfúvás veszélye csökken. Az új eljárás további eredménye abban áll, hogy az üvegimassza ezen legforróbb része a forma keskenyedése következtében különösen erélyesen hűttetik. Minthogy emellett az előforma hossza az előállítandó üvegedény hosszához képest csekély, ami már a fenéken való szűkítésre való tekintetlel is ajánlatos, melynek következtében az üvegmasszát az előformában nem lehet erősebb mértékben kifújni, a keskenyítés következményeképpen mutatkozó hőelvonás az előformába tői-' tött üvegmassza közepéig terjedő hatást fejt ki. Ezáltal a középen való keresztülfúvás veszélye még inkább csökken és a bőnyakú edényt nem csak repedésmentes nyakkal állíthatjuk elő, ha-