73714. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hamu földolgozására olvasztás útján
Tcis idő múlva megszilárdul. Ekkor megindítjuk az olvadási folyamatot és a ke • mence egész tartalmát megömlesztjiik, mire a kemencét ismét a leírt módon megtöltjük. A tuzelőíelepekből kihulló hamu a2 tii-f zeléá fajtájának megfelelően még nagyobb vagy kis'ebb mennyiségű el není égetf tüzelő anyagot tartalmaz, amelyet a zsugorítási vagy olvasztó eljárás folyamán használunk ki. A hiányzó tüzelőanyagot a folyamat kellő helyén vezetjük be. A találmány szerint hozzáadott tüzelőanyag ' gyáfiánt barna szenet használunk, yjinthogy , kis gyulladási hőfoka végett a bevezetendő hevítő folyamatot annál • jobban alakítja, minél kisebb a hamuban rendelkezésre álló hőmennyiség. A tüzelőanyagot szilárd, folyékony vagy gaz alakban adhátjük a hamuhoz. Ugyanaz mondható a toyábbi pótlékokról is, amelyek az ércek olvasztására szükségesek. Á pótléknak, vágy a kívánt végső termék számára szükséges, a hamuban nem található artyagot, pl. kovasavat és meszet kell szolgáltatnia; a pótlék másrészt arra szolgál, hogy az olvasztó eljárást és az azt megélŐzŐ folyamatokat támogassa. Így pl. oly pótlékot kell használnunk, amely hőfejlesztés közben egyesül a hamuval, a zsugorító- és az olvasztóéi járást könnyítve. Pétlékokkál továbbá az olvadás hőfokát is alacsonyabbá tehetjük, az olvadó tömeg maga pedig higfolyóssá válik. Az előbbi pótlék gyanánt pi. ként, az utóbbi gyanánt meszet használhatunk. A zsugorításhoz csupán akkor kell pótlékot használnunk, ha a hamu természetes zsugorító képességével nem lehetne elég szilárd vagy gyors zsugorítást elérni. A^ zsugorításhoz oly anyagot használunk, amely a hamuval • vegyületet alkot. A zsugorításhoz szükségéé elégés lehetővé tételére levegő bevezetése célszerű. Agglomeráláskor a föladat abból áll, hogy a hamut rázószérkezetekben, forgatható dobokban stb. akként mozgassuk, hogy a massza kis golyókká álljon össze.'Míg az isttiert agglomeráló eljárásokban a hamu hideg állapotában kötőanyagot kellett használni, a találmány szerint a forró hamu agglomerálásakor a kötőanyag mellőzhető. Az utóbbi hatását az egyidejűleg föllépő zsugorítási folyamat helyettesíti. Az új eljárásnál tehát elmarad a köc-anyag nedvességének kü • lönben szükséges elpárologtatása. A hamut az agglomerálással többé' vágy kevésbé kemény, tetszőleges átmérőjű, illetve nagyságú golyóalakú testekké alakítjuk. Ezeket a darabokat minden további nélkül bevihetjük az olvasztó térbe s a többi anyagokkal való keveréshez és rétegezéshez használhatjuk ; az így. nyert anyag nagyfokú likacsossága folytán az olvasztó eljárás közben szükséges kémiai folyamatokhoz szintén igen alkalmas. A leírt eljárás kivitelére sok oly berendezést használhatunk, ámely az olvasztótechnikában, főleg az üveggyártásnál és a hutaüzemben a megmunkálandó keverék fölhalfnozására és átalakítására használtatik. A csatolt rajzon iljí telep kiviteli példája gyanánt egy szívólevegővel működő berendezést rajzoltunk, kombinálva égy kazántüzelő berendezéssel és á hamuolvasztó kemencével. A példával elsősorban azt akarjuk kimutatni, hogy a találmány szerint a forró hamuban foglaltatott hőmennyiséget ^az olvasztóeljárás számára miként lehet kihásználni. Az (l) gurítható olvasztókemence (2) leszúró nyílással és (3) légcsatornákkal van ellátva, amelyekből a levegő fúvókákon át lép a nvíl irányában a kemnecébe. A levegőt célszerűen előmelegíthetjük, és pedig ismert módon, pl.' a (4) tűzhely vagy az (1) olvasztókemence elvonuló forró gázát kihasználva, amely gázok a rajz szerint az (5) csatornán át távoznak. A forró hamut szolgáltatandó tüzelés a (6) gőzkazán mozgó láncrostélyán fekszik. A hamut a (7) bunker fogja föl és viszi a (9) szívólégszállító vezeték (8) szívótölcséréhez. A szállítóvezetékhez egyidejűleg vagy fölváltva több ily bunker vagy szívótölcsér is csatlakozhat, amint ez a rajzból is látható. A (9) szállítóvezetók a (12) gylijtőtartányba vezet, amely az olvasztókemence fölött van elrendezve. A
