73698. lajstromszámú szabadalom • Biztonsági váltakozva záró szerkezet melegvífűtésekhez

— 2 — ze.ték keresztmetszetére növekedett, az (i) henger teljesen elzárja a (e) mellékvezetéket és mihelyt a (h) szelep teljesen nyitva van, a (k) kúpszelep tömören elzárja a (j) szelepfészket. Ez a foganatosítási példa az előbbivel szemben még azt az előnyt is nyújtja, hogy megfúrás, sál és a (c) mellékvezetéket tartalmazó hengervezeték fölerősítésével bármely régi elzárószelep a találmánynak megfelelő biztonsági, váltakozva záró szelepre alakítható át, ami főleg régi melegvízfűtő telepeknél nagy fontosságú. A 3. ábrának megfelelő foganatosítási példánál a (c) mellékvezeték elzárására való (ij hengert hordó (g) orsón az (a, b) fővezeték elzárására való (1) szeleptányér van elrendezve és ezzel az (1) zeleptányérral egy második, a (c) mellékvezeték betorkoló nyílásának elzárására való (m) szeleptányér van összekötve. A részek a rajzon abban az állásban vannak föltüntetve, melyben a (c) mellékvezeték teljesen zárva van, az (a, b) fővezeték pedig teljesen nyitva. Ennek folytán a víz az (a) fővezetékrészből, a főszelepfészken át, a (b) fővezetékrészbe áramlik. Hogy ennek az áramlásnak lehetőleg csekély ellenállást nyujtunk, (n) és (o) vezetőfölületeket rendezhetünk el, melyek egyike, (n) az (1) tányéron, másika, (c) pedig a szelepház födelén a rajzolt módon van elrendezve. Ha az (1) szeeptányért fölfelé elmozgatjuk, akkor a kis (m) szeleptányér is fölemelkedik vele, a (c) mellékvezeték azonban még nem nyilik meg, mert az (i) henger még elzárja ezt. Csak ha már annyira fojtotta az (1) tányér az (a, b) fővezetéket, hogy ennek szabad keresztmetszete egyenlő lett a (c) mellékvezeték keresztmetszetével, kezdi meg az (i) henger a (c) .mellékvezeték megnyitását. Minél jobban záródik most már az (a, b) fővezeték, annál jobban nyílik a (c) mellékvezeték. A két vezeték szabad keresztmetszetének összege emellett folytononosan nagyobb kell, hogy maradjon maga a (c) mellékvezeték eredeti keresztmetszeténél. Csak az (a, b) fővezeték teljes elzáródásakor nyilik meg teljesen a (c) mellékvezeték. Az (1, m) szeleptányérok és velük az (i) henger lefelé mozgásakor, az (a, b) fővezeték megnyílásával a (c) mellékvezeték záródása veszi kezdetét. Minél jobban megnyílik az (a, b) fővezeték, annál jobban elzáródik a (c) mellékvezeték. Ha a fővezeték megnyílása folytán ennek keresztmetszete elérte a mellékvezeték eredeti keresztmetszetét, utóbbit az (i) henger teljesen elzárta. Az (i) hengernek természetesen nem kell teljesen tömören zárni. A 4. ábra olyan foganatosítási példát mutat, melynél az (i) hengerre nincs szükség. Itt csak az (m) szeleptányér végzi a (c) mellékvezeték áteresztő keresztmetszetének szabályozását. Az (a, b) fővezeték keresztmetszetének szabályozására való (1) szeleptányér itt el van különítve az (m) szeleptányértól és a két tányér közt a (p) menesztő van elrendezve, mely a (c) mellékvezeték keresztmetszetének szabályozására való. A (p) menesztő ugyanis megemeli az (m) szeleptányért, mihelyt a fővezeték annyira él van zárva, hogy szabad keresztmetszete elérte a (c) mellékvezeték teljes keresztmetszetét. Hogy a tolattyú, vagy a szelep átállításakor elkerülhetetlenül bekövetkező vízveszteségeket még jobban csökkentsük, ajánlatos az elzáródás időtartamát is megrövidíteni. Ennek a gyors elzáródásnak azonban nem kell az egész emelkedési magasságra kiterjednie, hanem elegendő, ha csak akkor veszi az kezdetét, ha már nyilni kezd a (c) mellékvezeték. Ennek elérésére alkalmas egyik eszköz látható az 5. ábrán. Itt a (d) orsó, fölső részén, balmenetű csavarral van ellátva és ezzel egy második, furatában megfelelő anyagcsavarmenetekkel biró (q) orsóban van ágyazva. A (q) orsónak, kivül, jobbmenetű csavarja van, mellyel a szelepházon rögzített (r) csavaranyában az (s) állítókerék, vagy efféle segélyével a (d) orsóval egyenlő mértékben