73663. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és csomagolás gabonalisztek konzerválására, illetőleg tűz és víz ellen védett tárolására

Meg-jelent 1919. évi május lió 5-én. magyar szabadalmi hivatal. SZABADALMI LEÍRÁS 73663. szám, XVIIl/d. OSZTÁLY. Eljárás és csomagolás gabonalisztek konzerválására, illetőleg tűz ós TÍS ellen védett tárolására. BUGYI ISTVÁN SZERELŐ MEDGYESBODZÁSON. A hójelentés napja 1913 április hó 13-ika. A jelen találmány tárgya eljárás a gabonaneműmagvakból őrölt liszteknek hosszú időn át való konzerválására, valamint csomagolás a gabonaliszteknek ezen eljárás szerint konzervált állapotban, továbbá tűz és víz ellen védett állapotban való tárolására. A találmány tárgya lehetővé teszi a jótermésű évek termésfölöslegének a rossztermésű évekre való megfelelő elraktározását, minek fontossága különösen akkor lép előtérbe, amidőn más országokban is rossz a termés és így az élelmiszerhiányon behozatallal sem lehet segíteni. Ugyancsak nagy a fontossága a találmány szerinti tárolásnak hadviselés szempontjából és pedig még azon további előnyénél fogva is, hogy a találmány szerint csomagolt liszt a földbe ásva vagy víz alá sűlyesztve is teljesen romlatlan állapotban tartható úgy, hogy a lisztet az ellenség elől elrejthetjük és így pl. esetleges (átmeneti) visszavonulás alkalmával sem kell — mint eddigelé — megsemmisíteni, illetve az ellenségnek egyszersmindenkorra átengedni. A találmány szerint konzervált, illetve tárolt liszt bármily hosszú idő után is teljesen friss állapotban vehető használatba, vagyis abból bármikor tökéletesen megfelelő, élvezhető friss kenyér vagy tésizta készíthető, sőt az alább ismertetendő művelet folytán a találmány szerint konzervált és tárolt liszt sikértartalma és nyujthatósága még fokozódik is. Eddigelé magukat a gabonamagvakat sem lehetett még a leggondosabb tárolás és gondozás mellett sem hosszabb ideig kellőképen eltartani, mivel a magvakat körülbelül 3—4 éven belül a zsuzsuk sitb.elpusztítja s csupán a héjat hagyja meg; ezen kívül meg nem felelő tárolás esetén vagy kellő gondozás híján a magvak megdohosodnak és így további fölhasználásra alkalmatlanná válnak. Hasonlóképen a liszt sem volt eddigelé hosszabb idejű tarolásra alkalmas, mivel azt egykét éven belül molykukac stb. valamint a dohosodás — amivel keserű íz is járt — élvezhetetlenné teszi, sőt a liszt mintegy kőkeménységű darabokba állt össze, úgy hogy ez újabb őrlést és szitálást igényelt, ami tehát gazdasági hátránnyal is járt, mivel az újabb munkálatok alkalmával elporlódás stb. folytán a liszt tetemes része veszendőbe ment, eltekintve az újabb munkálatokkal járó jelentékeny kiadástól és az egerek, patkányok okozta