73654. lajstromszámú szabadalom • Kukoricamorzsoló

2 — csuklósan ágyazott fogazott (3) fölület és a megfelelő áttétellel forgatott (5) kiipkerék szorítja a (2) tárcsa mor­zsolófölületéhez. Ez a morzsolószerkezet a találmány értelmében a szokásos faváz helyett a (6) vastokba van zárva, mellyel a tengelyek ágyazására való csapágyak, továbbá a (7) garat ós a (8) lábak számára való (9) megerősítőtoldatok célszerűen egybe van­nak öntve. Bizonyos esetekben a (7) ga­rat és a (9) megerősítőtoldatok külön darabokat képezhetnek és a (6) tokhoz tetszőleges módon hozzá lehetnek erő­sítve. A (6) tok oldalt a (4) súly karja számára való (10) nyílással és alul a (11) nyílással van ellátva, melyen át a lemor­zsolt kukoricaszemek és a (3) fölületnek az óramutató járása értelmében való el­forgatásnál a kukoricacsutkák kiesnek. A tokot elől a levehető (12) oldallap zárja el. Az (1) forgattyú tengelye vagy a rajzon föl tüntetett módon a tok két homlokfalába lehet ágyazva, vagy pedig az (1) forgattyú felé eső csapágy meg­felelően meg lehet hosszabítva, mely esetben a tengelyt egyoldalasan ágyaz­hatjuk. Mint a rajzból látható, a tok a belső szerkezethez lehetőleg pontosan hozzá­simul, úgy hogy eltekintve a farészek mellőzésének egyéb előnyeitől, a kuko­ricamorzsoló tér- ós anyagszükséglete, súlya és így ára is minimális lehet. A 4—6. ábrán föltüntetett foganatosí­tási alaknál a morzsolófölület az (1) kézikerék útján hajtott fogazott (2) tárcsa képezi, mellyel a fogazott (3) el­len fölület működik együtt. A (3) fölület, mely itt egyúttal a kukoricacsövek to­vábbi tószerkezetét is képezi és az (5) kúpkereket fölöslegessé teszi, a (4) toló­súly szorítja a (2) tárcsához. A (4) súlyt esetleg a morzsoló valamely szilárd pontjához erősített nyomórúgó is helyet­tesítheti. Az ábrázolt foganatosátási alak­nál a (2) ellenfölület egyúttal a (7) ga­rattá van kiképezve vagy a garatot ké­pező bádogtölcsér megerősítésére szol­gál és a (6) vastokon csuklósan van föl­függesztve. A (6) tok itt is a (8) lábak megerősítésére szolgáló (9) toldatokkal, hüvelyekkel vagy effélékkel van ellátva, melyek a tokkal célszerűen egybe van­nak öntve, de külön rácsavarolt vagy más módon ráerősített részeket is képez­hetnek. A (3) ellenfölület csuklós ágyazása következtében a (4) súly vagy rúgó az ellenfölületet mindig kellően a (2) tár­csához szoríthatja, emellett azonban éke­lődések ki vannak zárva, minthogy a (4) súly vagy rúgó szorítóhatását meghaladó akadályok a (3) ellenfölületet kilenge­tik, úgy hogy hajtó vagy morzsolószer­kezet túlságos igénybevétele, illetve tö­rése nem következhet be. Az egyenletes szorítóhatást még fo­kozhatjuk, ha a (3) szorítófölületet az 5. ábrán szakadozott vonalakkal jelzett mó­don hosszmetszetben nagyjában hiper­bolalakban vagy pedig hiperboloid alak­jában képezzük ki. Ezáltal az ellenfölület különböző vastagságú kukoricacsövek­hez egyaránt jól hozzászorul. Egyúttal elérjük azt is, hogy a lényegben csak egy ponton vagy egy harántsíkban fogvatartott kukoricacső hossztengelye körül könnyen forog és nem akad meg. A hiperbolafölület a lemorzsolt kukorica­szemeket és csutkákat lefelé tereli és ez­által a (2) tárcsa azon törekvését, hogy a csutkákat a forgásirányban fölfelé vigye és ezáltal a morzsolószerkezetet végül eltömje, teljesen kiküszöböli. A rajzon kézihajtású kukoricamorzso­lót tüntettünk föl, természetes azonban, hogy azt géphajtással is képezhetjük ki. SZABADALMI IGÉMYÍK. 1. Kukoricamorzsoló, jellemezve a mor­zsolószerkezetet befogadó, a garattal, valamint a lábak megerősítő elemei­vel egy darabból előállított vagy ve­lük szilárdan összekötött, vasból ké­szült tok által. 2. Az 1. igényben védett kukoricamor­zsoló foganatosítási alakja, azáltal

Next

/
Oldalképek
Tartalom