73623. lajstromszámú szabadalom • Zsinórkorong görredőny rudakhoz és effélékhez

kodik, nagy támaszfölület elérése végett amennyire csak lehet, a zsinór fölteker­cselésére szolgáló központos hüvely vagy persely kerületén belül is folytatódik. E szerint mindkét oldalrész központos nyí­lással van ellátva, mely épen elég nagy ahhoz, hogy a központos megerősítő pec­ket átbocsássa. Minél jobban illik ezen pecek a nyílásokba, annál biztosabban elérjük, hogy a pecek, mely egyúttal a rúd forgáscsapjainak egyikét is képezi, nem ferdén, hanem pontosan a redőny­rúd tengelye irányában erősíttetik meg. A találmány tárgyát képező zsinórko­rong fémből vagy más anyagból, pl. fá­ból készülhet; a mellékelt rajz fémből készült zsinorkorongot mutat kiviteli példa gyanánt. A példakép föltüntetett zsinorkorong­nak az (1) központos hüvelye van, mely­nek átmérője a (2) rúd átmérőjétől füg­getlen. A rúd vége simán van megmun­kálva és a zsinorkorong a (4) oldalrésszel van ellátva, melyen az éles (3) nyúlvá­nyok vannak kiképezve. Ezen nyúlvá­nyok a rúd végfölületébe szoríttatnak. A zsinorkorongnak a rúdon való megerő­sítése a csavarmenetes (6) pecek útján történik, mely a zsinorkorong (4 és 5) ol­dalrészeinek központos nyílásain átvezet­tetik és a rúdba becsavaroltatik. A (6) pecek, mely a zsinórkorongot nyakrésze útján a rúdhoz szorítja, szabad vég'én hengeres résszel van ellátva, mely a rúd forgatására szolgáló csapok egyikét ké­pezi. A pecek vastagabb része esetleg egé­szen a (4) oldalrészig is folytatható, úgy hogy ezen vastagabb rész az oldalrészt közvetlenül a rúd végfölületéhez erősíti. Ebben az esetben a fönt említett karima elmarad. A zsinorkorong ezen kivitelének to­vábbi előnye, hogy a (6) megerősítő pe­cek és az (1) központos hüvely között szabad tér marad meg, mely a redőnyzsi­nór végének megerősítésére használható. Ebből a célból a hüvelyben a sajátos alakú (7, 8, 9, 10) nyílás van kiképezve. A csomóval ellátott zsinórvéget a nyílás (7) részén átdugjuk és ezután abban az értelemben, amelyben á zsinórt a köz­pontos hüvely körül akarjuk tekercselni, a nyílás szűkebb (9) vagy (10) részébe toljuk, mire a csomó a nyílásból nem szabadulhat ki és a zsinór ennek követ­keztében kellően rögzítva van. A pétiek szabad vége le lehet lapítva, ami a pe­ceknek megefelelő kulcs úján való becsa­varolását megkönnyíti. A (3) nyúlvá­j nyok pl. a (4) oldalrészre merőlegesen kihajlított háromszögalakú fogak lehet­nek. . • . ; Ha a találmány értelmében kiképezett zsinórkorongot fából állítjuk elő és a tö­mören kiképezett központosi hüvelyben alkalmazott furattal látjuk el, melynek ugyanolyan átmérője van, mint az oldal­részek nyílásainak és ennek következté­ben a megerősítő pecek átbocsátására épen elég bő, akkor a zsinórvég leírt megerősítéséhez, szükséges tér nem áll minden további nélkül rendelkezésünkre. Mindamellett a rajzon föltüntetett meg­erősítési módot alkalmazhatjuk, ha a központos hüvely külső fölületében pl. marás útján megfelelő kivágást hozunk létre, melynek alakja a rajzon látható (7, 8, 9, 10) nyílással egyezik és melybe a zsinórvéget beilleszthetjük. Fából készült zsinórkorongnál a (3) nyúlványok pl. az egyik oldalrészbe vert peckek által képezhetők. A találmány tárgyát képező zsinór­korong előnyei a következők: A zsinórkorong megerősítése végett a redőnyrudat egyik végén sem kell a be­illesztésre készen kiképezni, pl. csappal ellátni. A megerősítés egyetlen föltétele, hogy a redőnyrúd vége lapos legyen. Ennek következtében azonos nagyságú zsinórkorongokat minden nehézség nél­kül különböző átmérőjű redőnyrudakhóz erősíthetünk. A leírt fémkorong továbbá azáltal,

Next

/
Oldalképek
Tartalom