73623. lajstromszámú szabadalom • Zsinórkorong görredőny rudakhoz és effélékhez
kodik, nagy támaszfölület elérése végett amennyire csak lehet, a zsinór föltekercselésére szolgáló központos hüvely vagy persely kerületén belül is folytatódik. E szerint mindkét oldalrész központos nyílással van ellátva, mely épen elég nagy ahhoz, hogy a központos megerősítő pecket átbocsássa. Minél jobban illik ezen pecek a nyílásokba, annál biztosabban elérjük, hogy a pecek, mely egyúttal a rúd forgáscsapjainak egyikét is képezi, nem ferdén, hanem pontosan a redőnyrúd tengelye irányában erősíttetik meg. A találmány tárgyát képező zsinórkorong fémből vagy más anyagból, pl. fából készülhet; a mellékelt rajz fémből készült zsinorkorongot mutat kiviteli példa gyanánt. A példakép föltüntetett zsinorkorongnak az (1) központos hüvelye van, melynek átmérője a (2) rúd átmérőjétől független. A rúd vége simán van megmunkálva és a zsinorkorong a (4) oldalrésszel van ellátva, melyen az éles (3) nyúlványok vannak kiképezve. Ezen nyúlványok a rúd végfölületébe szoríttatnak. A zsinorkorongnak a rúdon való megerősítése a csavarmenetes (6) pecek útján történik, mely a zsinorkorong (4 és 5) oldalrészeinek központos nyílásain átvezettetik és a rúdba becsavaroltatik. A (6) pecek, mely a zsinórkorongot nyakrésze útján a rúdhoz szorítja, szabad vég'én hengeres résszel van ellátva, mely a rúd forgatására szolgáló csapok egyikét képezi. A pecek vastagabb része esetleg egészen a (4) oldalrészig is folytatható, úgy hogy ezen vastagabb rész az oldalrészt közvetlenül a rúd végfölületéhez erősíti. Ebben az esetben a fönt említett karima elmarad. A zsinorkorong ezen kivitelének további előnye, hogy a (6) megerősítő pecek és az (1) központos hüvely között szabad tér marad meg, mely a redőnyzsinór végének megerősítésére használható. Ebből a célból a hüvelyben a sajátos alakú (7, 8, 9, 10) nyílás van kiképezve. A csomóval ellátott zsinórvéget a nyílás (7) részén átdugjuk és ezután abban az értelemben, amelyben á zsinórt a központos hüvely körül akarjuk tekercselni, a nyílás szűkebb (9) vagy (10) részébe toljuk, mire a csomó a nyílásból nem szabadulhat ki és a zsinór ennek következtében kellően rögzítva van. A pétiek szabad vége le lehet lapítva, ami a peceknek megefelelő kulcs úján való becsavarolását megkönnyíti. A (3) nyúlváj nyok pl. a (4) oldalrészre merőlegesen kihajlított háromszögalakú fogak lehetnek. . • . ; Ha a találmány értelmében kiképezett zsinórkorongot fából állítjuk elő és a tömören kiképezett központosi hüvelyben alkalmazott furattal látjuk el, melynek ugyanolyan átmérője van, mint az oldalrészek nyílásainak és ennek következtében a megerősítő pecek átbocsátására épen elég bő, akkor a zsinórvég leírt megerősítéséhez, szükséges tér nem áll minden további nélkül rendelkezésünkre. Mindamellett a rajzon föltüntetett megerősítési módot alkalmazhatjuk, ha a központos hüvely külső fölületében pl. marás útján megfelelő kivágást hozunk létre, melynek alakja a rajzon látható (7, 8, 9, 10) nyílással egyezik és melybe a zsinórvéget beilleszthetjük. Fából készült zsinórkorongnál a (3) nyúlványok pl. az egyik oldalrészbe vert peckek által képezhetők. A találmány tárgyát képező zsinórkorong előnyei a következők: A zsinórkorong megerősítése végett a redőnyrudat egyik végén sem kell a beillesztésre készen kiképezni, pl. csappal ellátni. A megerősítés egyetlen föltétele, hogy a redőnyrúd vége lapos legyen. Ennek következtében azonos nagyságú zsinórkorongokat minden nehézség nélkül különböző átmérőjű redőnyrudakhóz erősíthetünk. A leírt fémkorong továbbá azáltal,