73622. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kisfajsúlyú alakdaraboknak rostanyagok és kötőanyag keverékéből való előállítására

Megjelent 1919. évi április hó 29-én. " MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 73622. szám. Xll/f OSZTÁLY. Eljárás kis iajsulyu alakdaraboknak rostanyagok és kötőanyag keverékéből való előállítására. A.-G. FÜR PATENTIERTE KOR KSTEINFABRI KATION UND KORKSTEINBAUTEN VORM KLEINER & BOKMAYER CÉG BÉCSBEN. A bejelentés napja 1918. évi április hó 11-ike. Elsőbbsége 1917. évi október kó 27-ike. Ha rostanyagok és kötőanyagok keverékéből kis fajsúlyú, homogén és aránylag rugalmas alakdarabokat akarunk előállítani, akkor nem szabad tulajdonképeni sajtolónyomást alkalmazni, minthogy még kis sajtolónyomásnál is a massza azon része, mely a nyomásnak közvetlenül ki van téve, erősebben tömöríttetik, mint az ezután következő masszarétegek. Ehhez még hozzájárul az is, hogy az egész massza átlagos tömörítése sohasem lehet oly csekély mértékű, mint amilyen kis fajsúlyú, igen könnyű és parafához hasonló tulajdonságokkal rendelkező alakdarabok előállításához szükséges volna. Az előállítandó alakdarabok ilyen tulajdonságait csak akkor érhetjük el, ha a rostanyag és kötőanyag tömörítésével nem megyünk azon a határon túl, mely a masszának a száradásnál vagy megdermedésnél föllépő természetes zsugorodásának megfelel. Ha azonban a formába töltött masszát magára hagynók, akkor a zsugorodás egyenlőtlenül menne végbe és pedig nemcsak a forma falain való súrlódás következtében, mely a zsugorodással ellenállást helyez szembe, hanem magán a masszán belül föllépő különbözet súrlódások folytán, úgy hogy a kapott alakdarabok nem lennének homogének. Hogy már most az alakdarabok ezen egyenetlenségének létesülését meggátoljuk és a kis súly, valamint a rugalmasság tekintetében mégis parafához hasonló tulajdonságokhoz jussunk, ami mint fönt említettük csak akkor lehetséges, ha a masszára nem gyakorolunk oly npomást, mely a természetes zsugorodáson túlmenő tömörítést hozna létre, a találmány értelmében a formákba töltött masszát csak annyira terheljük meg, hogy a száradásnál vagy a megdermedésnél föllépő zsugorodás mértékében szabályos és egyenletes utánsüppedés jöjjön létre, tulajdonképeni sajtolónyomás azonban ne lépjen föl. A massza ezen megterhelése tehát kizárólag abból a célból történik, hogy a föntemlített súrlódási erőket, melyek a természetes zsugorodással mozgásgátlóan szembehelyezkednek, legyőzzük; a