73610. lajstromszámú szabadalom • Önműködő elektromágneses áramszakgató drótnélküli távíróállomásokhoz
megnehezíti, a kondenzátort célszerűen változtatható önindukcióval kombináljuk, mely a eséve önindukció értékét kiegészíti. A mellékelt rajzon a találmány szerinti kondenzátor kapcsolás néhány foganatosítási alakja van vázlatosan föltüntetve. Az alapábra a 69412. számú törzsszabadalom rajzához képest egyszerűsbítve van, amennyiben a vasmagot és a szekunderkörnek a találmány lényegét nem érintő részeit elhagytuk, emellett azonban horgonykontaktusoknak a horgonyhoz viszonyított helyzetét a valósággal akként hoztuk összhangba, hogy közvetlenül fölismerhető az, hogy a (P1 , P3 ) egyenáramú tekercsek mindegyike a vele szemben lévő horgonypolus vonzása folytán a saját áramkörét megszakítja és a másik (egynevűen polarizált) horgonypólusnál a másik tekercsáram körét zárja, mely működési mód a horgony állandó ide-oda lengését idézi elő. Az 1. ábra oly kapcsolást mutat, melynél aránylag nagy (C) kondenzátor már csak az egyik, (P2 ) egyenáramú tekerccsel (vagy ehelyett akár a (P1 ) tekerccsel) van összekapcsolva, hogy azzal a rezgési kör alkossa. Ezzel szemben a 2. ábra szerint aránylag kis (C) kondenzátor van akként bekapcsolva, hogy az az egyik, (P2 ) egyenáramú tekerccsel (vagy akár az egész P1 Pa -vel) valamint az előbbihez az ismeretes takarékkapcsolás módjára csatlakozó (S2 ) szekunder tekerccsel együtt alkotja a rezgési kort. Mindkét esetben a rezgési kör összes (L) önindukciója és a (C) kondenzátor (K) kapacitása megfelel a következő egyenleteknek : n = c. / K. L. ahol «n» a saját rezgésnek kivánt illetve szükséges hullámhossza («c» állandót jelent). A kondenzátornak a tekercsekhez való kapcsolási pontjai a beve?etésben kifejtettek alapján mások is lehetnek, mint az 1. és 2. ábrákon föltüntetett kapcsolások; így például a 2. ábra esetén oly kapcsolást alkalmazhatunk, hogy a rezgési kört (C, P1 , P2 S2 vagy C, P1 , P2 , S2 ) alkossa. Ahelyett, hogy a 2. ábra szerinti szekunder tekercset kiegészítő önindukció gyanánt használnók, külön csévét is rendezhetünk el a rezgési körben, mely csévének nem is kell az áramszakgató vasmagván lennie; elrendezhetjük pedig azt pld. az 1. ábra szerint a (C, P2 ) rezgési körben, akár magában a 2. ábra szerinti (C, Sa , P2 ,); rezgési körben is. Ezt a külön kiegészítő csévét, mint a bevezetésben említettük, előnyösen önindukciós variométer gyanánt képezzük ki. Fontos, hogy a fönti útmutatások alapján alkotott bármely rezgési kör az áramszakgatónak (P1 , P2 ) gerjesztő tekercseivel jó mágneses kapcsolásban legyen. A rezgési körnek tehát mindig kell oly tekercsrészt tartalmaznia, mely az áramszakgatónak vasmagván van. Fonnál továbbá az az előfeltétel, hogy az áramszakgató vasmagva lágyvasból legyen és hogy az erővonalak jól záródjanak, vagyis hogy a vasmag lehetőleg teljesen önmagában zárt legyen, úgy hogy a horgony a vasmag gyengén kiképezett pólusainak voltaképpen csak szórási terében mozogjon. Ezen előföltételek mellett a hatás hátrányos befolyásolása nélkül lehetővé válik az is, hogy a szóban forgó rezgési kört teljesen szekunder kör gyanánt rendezzük el, azaz hogy azt pl. csak a hasznos áramot vezető szekunder tekercsből (illetve ennek részeiből) és a kondenzátorból alkossuk, amint azt a 3. ábra mutatja. Itt a szóban forgó rezgési kört (C) és (S) alkotják Emellett a kondenzátor nagysága, a megadott képlet alapján, természetesen a körben lévő összes önindukciónak felel meg, a melyhez még a szekunder körnek a hasznos áramot vezető, az (8) tekerccsel párhuzamosan kapcsolt, föl nem tüntetett csévéi és esetleg az említett segédtekercs tartoznak. Ha ezt a függőséget, mely általában véve nagy kondenzátor alkalmazásával jár, elakarjuk kerülni, úgy a rezgési kört végül, amint azt a 4. ábra mutatja, külön (Sl ) szekundér tekercsből és a (C1 ) kondenzátorból alkothatjuk, mely kondenzátor már most úgy az egyenáramú (P1 , P2 ) tekerccsel, mint a váltóáramú (S) tekerccsel csupán induktivevan kapcsolva. Ez a külön (Sl , C1 ) kör minden esetben, így tehát a 2. ábra szerinti taka-
