73602. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés betonból vagy vasbetonból készült fűtött olajtartályoknál a hőmérsékleti befolyások ártalmatlannát tételére
Megjelent 1919. évi április h ó 2 9-én . MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 73602. szám. XX/f. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés betonból vagy vasbetonból készült fűtött olajtartályoknál a hőmérsékleti befolyások ártalmatlanná tételére. CARL BRANDT CÉG BRÉMÁBAN. A bejelentés napja 1917 december hó 13-ika. Elsőbbsége 1917 junius bó 19-ike. A hajók, automobilok, légi járművek stb. motorainak üzeméhez szükséges könnyű és nehéz olajok, pl. benzin, benzol, kőolaj, kőszén- és barnaszénkátrányolajok és ezek desztilláció-termékeinck raktározása nehézségekbe ütközik, ha nagyobb mennyiségeiket akarunk meglátás és tűzveszély ellen védett helyeken raktározni és állandóan használatra készen tartani. Az egyszerűen burkolattal ellátott földalatti agyagtartályokban való raktározás olajveszteségek folytán még a talaj legtömörebb alkatánál sem vált be, mig vaslartályok csaknem tökéletes tömítésük és nagy tartósságuk ellenére az anyagra való tekintettel körülbelül 10.000 köbmétert meghaladó térfogatok esetében nem alkalmasak. Az ilyen nagyméretű olajtartályokat eztónt betonból, illetve vasbetonból készítjük, emellett azonban bizonyos nehézségek vo lilák legyőzendők. Az olajoknak a betonra, illetve vasbetonra gyakorolt vegyi behatásait megfelelő mázolásokkal, az olajat át nem bocsátó üveg-, vagy csempeburkolattal kapcsolatban el kellett kerülni és ezenkívül tekintetbe kellett venni azokait a hőmérsékletingadozásokat is, melyek a tartályok'állandó fűtéséből adódnak. Az utóbbi föltétel különösen akkor jön tekintetbe, ha nehéz fűtőolajak raktározásáról van szó, melyeket tartósan 70—80 fokra kell hevíteni, oly célból, hogy a hosszabban tartó használat esetében elkerülhetetlenül képződő sűrűnfolyó alkatrészeket mindig hígfolyós állapotban tartsuk. Ha a tartályfalakban repedések képződnek, akkor ezeken nagyobb olajmennyiségek léphetnek ki és veszendőbe mennek; az ily módon kilépő olajat földfölötti tartályoknál föl lehet ugyan fogni, míg azok földalatti tartály okosé lében ellenőrizhetetlen veszteségeknek tekintendők. líogy már most nagy földalatti tartályoknál, melyek betonból, vagy vasbetonból készülnek, ezen hátrányokat elkerüljük, a találmány tárgyát képező eljárás értelmében a hőmérsékletváltozások befolyását kiküszöböljük, mely célból az eljárás egy példaképpeni kivitelénél a tartályt kettősfalúan képezzük ki és a belső tartályt a külsőhöz képest elcsúsztathatóan rendezzük el. A mellékelt rajzon a találmány tárgyát képező eljárás értelmében szerkesztett tartály egy kiviteli példája van föltüntetve. Az 1. ábrán a tartálynak a 3. ábrái I—I vonala szerint vett vízszintes metszete, a 2. és 3. ábrán pedig a tartálynak az 1. ábra A—B és C—D vonala szerint vett függőleges metszetei vannak föltüntetve. Az új eljárás abban áll, hogy a belső (a) tartályt a külső (b) tartályhoz képest úgy rendezzük el, hogy az (a) tartály a (b) tartályban a hevítésnél, vagy lehűtésnél bekövetkező hőmérsékletváltozáshói folyó 2—3 centiméternyi darabon eltolódhat, mi mellett az (a) tartály minden egyéb befolyástól független belső tartályt képez, mely a külső tartály csúszófölületein eltolódhat. Az eljárás gyakorlati megvalósításánál az (a) tartály (c) feneke a külső tartály (e) fenekének
