73581. lajstromszámú szabadalom • Vetőgép gyűrűs hengerlőkkel

Megjelent líílö. évi április iio 17-én. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 73581. szám. X/a. OSZTÁLY Vetőgép gyűrűs hengerlőkkel. CERNY H. RUDOLF IGAZGATÓ ZÁGRÁBBAN. A bejelentés napja 1917 sz ptember hó 13-i£a. A jelen találmány szerinti berendezésarra van hivatva, hogy a termés hozamát a mai, normális hozamhoz képest igen jelentékeny mértékben növelje. A találmány célja, hogy a talajvizet, melytől a vetés fejlődése igen nagy mórtékben függ, hosszú ideig tartó aszály esetén az altalajban kielégítő mennyiségben konzerválja, túlnyomó részében csakis a haszonnövényekhez juttassa és azok számára lehetővé tegye, hogy fejlődésüknek már legelső idejében bőven vegyenek föl tápanyagokat, hogy ily módon gyorsan megerősödjenek és fokozódó ellenállóképesség mellett, a nyújtott tápanyagokat a lehető legjobban kihasználják. Ilyen módon a növények gyorsabb fejlődése aránylag rövidebb idő alatt érhető el. Kalászosoknál a termőföldet a vetés előtt tudvalevőleg nem szokták hengerelni. A termőföld fölső rétegeinek a szántás által előidézett lazítása megakadályozza, hogy az altalajban összegyűlt nedvesség egészen ezen rétegekig hatoljon, ami a vetés csírázását károsan befolyásolja. Őszi vetéseknél maga a természet lép közbe segítőleg, amennyiben a talaj fokozatosan „leülepszik", másrészt az esőzések, valamint a hótakaró nyomása szintén odahatnak, hogy az előzőleg végbement lazítás után a talaj tömörödését és így a növények táplálásához, szükséges hajszálcsövecskék képződését elősegítsék. Ezáltal előáll a termőföldnek a növények fejlődéséhez szükséges fölélesztóse, mely azonban nemcsak a növények, hanem a haszontermények között élő gyom fejlődését is elősegíti, mert hiszen mindkét növényfaj fejlődésének föltételei egyforma mértékben vannak adva. Tavaszi vetéseknél a talajnak idejekorán való „fölélesztése" nem igen lehetséges. A talaj önmagától való „leülepedésére" nem áll elegendő idő rendelkezésre; gyakran a vetés után esőben is hiány van; gyakran pedig száraz szelek akadályozzák meg a talaj fölélesztését. Az elvetett magok legnagyobb része ugyan csírázásnak indul, ez azonban egyenlőtlenül megy végbe, mert fejlődésükben a fölső rétegek legkülönbözőbb fokú, helyenként teljesen hiányzó nedvességére vannak utalva és gyökereikkel nem érhetik el a vizet vezető hajszál csövecskékkel biró altalajt. Ennek következménye pedig a tavaszi kalászos növények gyakran oly csekély,