73580. lajstromszámú szabadalom • Számolókészülék szorzattáblákkal

2 — lások alatt, a tolóka által el vannak födve. A 7 jelzésű számlapon a 4 és 9 számok jelennek meg, annak megfelelően, hogy 7 <7=49; a 4 lapon a 2 és 8 számok mutatkoznak, mert 7X4=28 és a 9 lapon a 6 és 3 számjegyek láthatók, mert 7X9=63. A számlapokon tehát 9-nek, 4-nek és 7-nek 7-tel való szorzatai keresztülvitettek. Ha a tolóka a 6 számjeggyel állna a jelző vonallal szemben, akkor a nézőnyilásokban a 9, 4 és 7 számjegyeknek 6-tal való szorzatai volnának láthatók. A tolókának és a 9, 4 és 7 számlapoknak az 1. ábrán föltüntetett helyzete a 947 X7 szorzatot mutatja. Az eredményt, mely 6629, az (e) nézőnyilásokból következőkép írjuk le. A tolókán jobboldalt alkalmazott nézőnyilásban az egyesek mutatkoznak, a jelen esetben tehát 9. Az ettől balra eső két nézőnyilásban a tízesek, a jelen esetben 4és 8, összesen tehát 12 tizes látható. Ezekből 2 tízest a 9 egyes mellé baloldalt leírunk. A tovább baloldalt fekvő két nézőnyilásban a százasok, a jelen esetben 2 és 3=5 mutatkoznak. Ezekhez az előzetesen megállapított 12 tízesből egy százas járul, úgy hogy a százasok összes száma =2+3+1=6. A baloldalt következő nézőnyilásban az ezresek, a jelen esetben 6 láthatók. Ha a számjegyegyeket a leírt sorrendben jobbról balra egymás mellé állítjuk, akkor a 6629 szorzatot kapjuk. Több jegyű szorzóval szorzások keresztülvitelére a számlapokon az alsó számsor fölött további számok láthatók. Ezen számsorok alapját a legalsó sor képezi, melynek számjegyeihez alulról fölfelé az 1-től 9-ig terjedő számok vannak folytatólagosan hozzáadva. Az 1. ábrán föltüntetett 7 számlapon tehát a 4 és 9 = 49 számok fölött az 5 és 0V2

50=49+1 számok állank. Ezek fölött az 5 és 1=51=49+2 számok láthatók stb. Hasonló módon az összes számlapok alsó sorainak más részszorzataihoz a fölöttük következő sorokban folytatólagosan az 1-től 9-ig terjedő számok vannak hozzáadva. A 3. ábra a többjegyű szorzóval való szorzásnak a fölső számsorok útján való keresztülvitelét mutatja. Példaképen az 1. ábrán keresztülvitt számművelet folytatását választottuk és pedig a 947 számot 57-el szorozzuk. A 947X7 szorzatot az 1. ábra kapcsán már kiszámítottuk. Eszerint még az 5 tízessel való szorzást kell keresztülvinni. A 3. ábrán az első eredmény, t. i. 947X7=6629 következőkép vétetett tekintetbe: A 9 egyest az alulról fölfelé az 1-től 9-ig terjedő számjegyekkel ellátott (h) számpálcika útján, a pálcikának magasságirányban való eltolása által az (i) nézőnyilással szemben beállítottuk. A 2 tizes megállapítására a 7 számlapot két sorral lefelé toltuk, míg a 6 százas és 6 ezres föltüntetésére a 4 és 9 számlapokat hat—hat egymás fölött álló számsorral toltuk lefelé. A számlapokat meghatározott sorszámmal való lefelétólásának megkönnyítésére a (b) számlapok alatt az 1-től 9-ig terjedő (k) jelek vannak alkalmazva. Az 5 tízessel való szorzás folytatására a (d) tolókát az 5 számmal a (g) jel elé toljuk. Ezáltal a 947 számot 5-tel szorozzuk, azzal a külömbséggel azonban, hogy az előző eredményből a 6, 6 és 2 számok hozzáadatnak, amit azáltal érünk el, hogy a szorzás ugyanúgy megy végbe, mint az alsó számsorral, míg a fölső számsorokban az alsó sor eredményeihez annyi szám van hozzáadva, mint amenynyivel a (b) lapokat lefelé toltuk. Azáltal, hogy az első számműveletből származó 9 egyes jobboldalt külön föl van jegyezve és hogy a tízesek, százasok stb. a számlapok előretolása által rögzítve vannak, a 947 szám a második szorzásnál minden további nélkül egy számjeggyel balfelé tolatik úgy, hogy a második számműveletnél a szorzó tízeseivel szemben a 7-es tízeseket, a 4-es százasokat és a 9-es ezreseket jelképez. A 947X57 szorzat a nézőnyílásokban jelentkezik és az első szorzásnál megadott módon leolvas-