73572. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés alkaliszulfid, illetve kén előllítására biszulfátokból
vegőhozzávezefcés mellett izzítás útján, akképen redukálhatjuk Naa S-dá, hogy a hozzákevert szén egyidejűleg úgy tüzelőanyag mint redukáló szer gyanánt szerepel. Ezzel egyrészt nagy tüzelőanyagmegtakarítást érünk el, másrészt az eljárást egyszerű akuakemeneében foganatosíthatjuk, melyből a nátriumszulfid folytonos áramban ömlesztett állapotban elfolyik és oldás céljából közvetlenül vízzel telt tartányba vezethető, míg az így képződött oldatot a II. alatti képlet szerint kénhidrogénfejlesztésre használjuk föl. Az aknakemencéből távozó égéstermékeket az üzemben a II. reakc'ónál képződő norm. nátriumszolfátoldat bepárologtatására használjuk föl. Ily módon a lehető legkisebb szénfogyasztással érünk célt. A III. alatti reakciót, a kénhidrogén elégetését kénné, célszerűen az isqjeretes Claus'-féle kemencében végezzük, mimellett mint alább ismertetni fogjuk, katalitos anyag) gyanánt ugyancsak egy az üzemnél kapott mellékterméket hasznosíthatunk. A Na3 S04 redukálását Naa S-dá akképen vezetjük, hogy a távozó gázokban szénoxid és szénoxiszulfid kimutath itó lehetőleg ne legyen. Az alábbiakban az eljárást a maga egészében a mellékelt rajzokon föltüntetett berendezéssel kapcsolatban részletesen ismertetjük, hol az 1. ábra a berendezés egyik részének függélyes hosszmetszete, a • 2. ábra ugyanennek fölülnézete. A 3. ábra a berendezés másik részének függélyes hosszmetszete, 4. ábra ugyanennek fölülnézete, részben vízszintes metszete. • (A) 1. és 2. ábra az aknakemence, amelyben a szulfátot szulfiddá redukáljuk. Minek utána a kemencét előzetesen (szénnel vagy koksszal) fölhevítettük, az akna (f) tölcsérén át időközönként a norm. nátriumszulfátot és szenet (pl. 3—4: 1 arányban) adagoljuk, ügyelve arra, hogy az aknát az (x) szinten túl ne töltsük, mert különben a veszteségeket okozó CO és COS képződésének vagyunk kitéve. Az aknában a (D) kéményhez csatlakozó, föl nem tüntetett, exhausztor segítségével léghuzamot tartunk fönn. A beszívott levegő (a)-nál lép az aknába, míg az égési termékek az (y) elvezető csatornán és (B) szállóporfogón keresztül a (C) térbe jutnak, melyben az eljárás későbbi folyamán kapott nor. nátriumszulfátlugok bepárologtatására szolgáló edények vannak lépcsőzetesen elhelyezve. Hasonlóképen ugyanezen célra ezen bepárologtató tér tetején is" (F) bepárologtató csészék vannak elhelyezve. Az égési termékek hasztosítható melegük leadása után a (D) kürtőbe és az exhasztorral összekötött (e) csövön át a szabadba jutnak. A bepárologtató berendezés működését alább részletesen fogjuk ismertetni. Az (A) aknában képződő nátriumszulfid az (a) nyíláson át ömlesztett, izzó állapotban az állandóan vízzel táplált (Gl) tartányba folyik, hol a gyors lehűlés folytán szétporlad és föloldódik, míg az oldhatatlan részek leülepednek. A derített nátriumszulfid-oldat a (2) túlömlő csövön egy második (G2) tartányba jut, honnét azt (d)-nél szivattyú segítségével vagy más alkalmas módon további földolgozás céljából a 3. és 4. ábrán föltüntetett berendezéshez vezetjük. Itt (H) a kénhidrogénfejlesztő, amelybe a nátriumszulfidoldat (j) csövön keresztül (4. ábra) fölülről lép be és az (u) elosztócső azt finoman elosztott állapotban a»(v) rostélyon elhelyezett darabos nátriumbiszulfátra permetezi, amelyet időközönként az (m) tölcséren át adagolunk. A [kénhidrogénfejlesztő alsó (l) részébe adagoljuk a (k) tölcséren át a (Gl) szulfidoldókádba helyezett dróthálókon összegyűlő, föl nem oldott nátriumszulfiddarabokat, amelyeket azután a lefolyó és még kissé savanyú reakciót mutató neutrális nátriumszulfátlúg kénhidrogénfejlesztés mellett megbont illetve fölold. Az így képződő neutrális nátriumszulfát oldat a (t) térben gyűlik össze és az (o) túlömlő csövön az (S) szűrőre innét pedig az (I) tartányba folyik, honnét azt az (i, h) csöveken át a (C) bepárologtató csatorna fölött elrendezett (E) tartányba vezetjük (1. ábra) melyből az a nyíllal jelzett úton a bepárologtató csészék lépcsőket a sorozatán az