73571. lajstromszámú szabadalom • Előkészítőgép anyagoknak fajsúlyok szerinti osztályozására

hogy a harántmetszet csökken. Ennek a csatornának már most alkalmas szerkezetek segélyével hajlító mozgást kölcsönözünk. Az ábra szerint erre a célra vázlatosan föltüntetett, rézsútosan elhelyezett (fl) és (f2) tartórugók és az (e) emelőkerék vannak alkalmazva. Ezt a mozgást azonban bármely más módon is előidézhetjük. Ha már most a kövön vizet vagy nyoniólevegőt szorítunk át, lígy a hajító moz. gás következtében az érctömeg előre hajíttatik és leesése alkalmával a fölemelkedő víz vagy légáram ellenállására talál. Ennek következtében a nagyobb fajsúlyú részecskék gyorsabban eisnek, mint a kisebb fajsúlyúak; a nagyobb fajsúlyú részek a fenéken összegyűlnek és itt fajsúlyuk szerint rétegeződnek. Minthogy ez a fenék teknőalakú, a legnehezebb anyag a közép felé vándorol. Az elkülönítés főleg az első, mindenütt azonos szélességű szakaszban megy végbe. Minthogy már most ezen túl a harántmetszet. szűkül, a csatorna nem képes többé az egész anyagot befogadni, miért is a legfölsőbb rétegek oldalirányban a csatorna fölött kibuknak, ahol is azokat az érctartalomnak megfelelően különkiilön vezethetjük el. A 4. ábrán oly gép van föltüntetve, mely az érceknek ííszóképességük szerinti osztályozására szolgál. Itt vagy akként járhatunk el, hogy az érckeveréket előzetesen oly anyaggal —- olajjal vagy más folyadékkal — keverjük, mely az úszóképességet előidézi, illetve fokozza és azután adagolunk, vagy pedig akként járunk el, hogy az érckeveréket tisztán adagoljuk és likacsos testen át oly folyadékot — közömbös, savanyú vagy lúgos hatású folyadékot — avagy oly gázt, esetleg levegőt szorítunk keresztül, amelyek az ércrészecskéken gázbuborékokat- létesítenek, vagy pedig a gáz illetve a levegő közvetlenül tapad az ércrészecskékhez, amikor is az utóbbiak fölszinre vitetnek, míg az az adagolt anyag, mely magát tartani nem képes, érintetlenül fenéken marad. A föltüntetett gép oly szekrényből áll, melynek fenekét rézsútosan elhelyezett, likacsos test alkotja és mely folyadékkal van megtöltve. Az anyagot tölcsér útján adagoljuk. Azt az anyagot, mely az úszóképesség előidézésére szolgál, alulról áthajtjuk á likacsos testen, melynek fölszínén az említett anyag igen finom és egyenletesen elosztott sugarakban tódul ki. Ezáltal biztosan elérjük azt, hogy az említett anyag minden egyes úszóképes ércrészecskét érint. A folyadék fölszinére fölvitt ércrészecskék a fölösleges vízzel oldalt távoznak. A gép legmélyebb pontjára érkező hulladékokat vagy zagyeresztő készülékek segélyével vezetjük el, vagy, ha még ércdúsak, egyszeri vagy többszöri utókezelésnek vetjük alá. 4. ábra szerinti gép azonkívül még oly berendezést mutat, mely lehetővé teszi azt, hogy az ércet, miután az az első szakaszban már kezeltetett, még két ízben utókezelésnek vessük alá. Ezen célból a szekrény legmélyebb pontján és pedig annak egész szélességében, csövek vannak szorosan egymás mellett elrendezve, melyek csekély köz meghagyásával a fenékig érnek. Függélyesen ezen csövek alatt elrendezett, megfelelően szűkebb csövek útján nyomólevegőt vagy gázt bocsátunk be a fenék fölszíriéig, mely nyomólevegő, illetve gáz a fölső csöveken buborék alakjában fölszáll va a mammutszivattyúk módjára hat és az érckeveréket magával ragadja. Az utóbbi ezáltal egyidejűleg levegővel, illetve gázzal bensően keveredve a gép második, illetve kövtekező szakaszába jut. Az ércnek az egyik szakaszból a másik szakaszba való továbbítására nyomóvizet is használhatunk. A következő szakaszokban az érckeverék pontosan ugyanoly kezelésnek van alávetve, mint az első szakaszban. Yégül a hulladékokat, me-