73560. lajstromszámú szabadalom • Rostanyag
Meg-jelent 1Ö19. évi április hó 229-én. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 73560. szám. XIV/a/1. OSZTÁLY. Rostanyag. ZEKE IMRE M. KIR IPARFELÜGYELŐ GYŐRBEN ÉS STAGLv GUSZTÁV GYÁRI FŐTISZT ÁCSOTT. A bejelentés napja 1918 február hó 5-ike. A szokásos rost anyagokban való készlet rendkívüli mértékben megcsappanván, a szükséglet ezen a téren oly mérveket öltött, hogy — különösen az utóbbi időben — a legszorgosabban kutattak a ro • tf öldolgozó iparban fölhasználható pótanyagok után. Kikutatták pedig a legkülönbözőbb növényi és állati eredetű termékeket, ill. terményeket és sorra vizsgálták azokat a rostanyagokat földolgozó iparban való értékesíthetőségük szempontjából, de, ami a növényeket illeti, megmaradtak a fű, moha. kórószerű és hasonló növények ^vizsgalatánál, mért az általában elterjedt rostnövények, (len, kender, juta stb.) alapján egyáltalában nem gondoljak arra, hogy más növésű növények is tekintetbe jöhetnének. A jelen találmány már most azon a megfontoláson alapszik, hogy úgy a jelenlegi rendkívüli szükséglet, mint általában a normális viszonyok szempontjából is, rendkívül előnyös volna az újbóli és újbóli vetésre ós ezzel kapcsolatos műveletekre szoruló (egynyári) növények helyett megfelelő, rostanyagot s zolgájtató f á^t^J ál ni, minthogy ez a körülmény a termelés szempontjából rendkívül nagy idő-, munka-, erő- és költségmegtakarítással járna és így a rostfeldolgozó ipart is rendkívül elősegítené, mert könynyebben és gyorsabban juttathatná azt megfelelő anyagkészlethez. Ezirányú kutatásaink és kísérleteink már most azt eredményezték, hogy az eperfa, illetve annak, az eltávolítás szempontjaüol etsosorban tekintetbe jövő ágai igen alkalmasak arra, hogy a szokásos" rostanyagok közül még a jobb minőségíiekkel is teljesen egyenértékű rostszálakat szolgáltassanak. Az eperfa felbőre alatti réteget ugyanis nagy fiylli.QSÍS2Ú rostok alkotják- -melyek a fa, illetve az ágak többi részétől (felbőr, bél) könnyen elválaszthatók és magában véve ismert kezelés után a legkitűnőbben fonhatok. Emellett tekintetbe peendő az, hogy nem csupán általában fáról (tehát folytonos termesztést nem igénylő növényről), hanem oly fáról van szó, mely különösen a kontinensen igen el van terjedve, illetve könnyen tovább terjeszthető és így értékes rostanyagra közvetlenül, könnyen szert tehetünk. A rostanyag előállítása aránylag egyszerűen foganatosítható, ha az eperfa ágait leszedjük, a szükséghez képest kisebb darabokra törjük, szárítjuk, az anyagösszefüggés lazításának elősegítése céljából áztatjuk, esetleg főzzük és újból szárítjuk, mi mellett ezen műveleteket esetleg ismételten foganatosítjuk, majd a szárított részeket a felbőr és-