73560. lajstromszámú szabadalom • Rostanyag

Meg-jelent 1Ö19. évi április hó 229-én. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 73560. szám. XIV/a/1. OSZTÁLY. Rostanyag. ZEKE IMRE M. KIR IPARFELÜGYELŐ GYŐRBEN ÉS STAGLv GUSZTÁV GYÁRI FŐTISZT ÁCSOTT. A bejelentés napja 1918 február hó 5-ike. A szokásos rost anyagokban való készlet rendkívüli mértékben megcsappanván, a szükséglet ezen a téren oly mérveket öltött, hogy — különösen az utóbbi időben — a legszorgosabban kutattak a ro • tf öldolgozó iparban fölhasználható pótanyagok után. Ki­kutatták pedig a legkülönbözőbb növényi és állati eredetű termékeket, ill. terményeket és sorra vizsgálták azokat a rostanyagokat földolgozó iparban való értékesíthetőségük szempontjából, de, ami a növényeket illeti, megmaradtak a fű, moha. kórószerű és ha­sonló növények ^vizsgalatánál, mért az álta­lában elterjedt rostnövények, (len, kender, juta stb.) alapján egyáltalában nem gondol­jak arra, hogy más növésű növények is tekintetbe jöhetnének. A jelen találmány már most azon a meg­fontoláson alapszik, hogy úgy a jelenlegi rendkívüli szükséglet, mint általában a nor­mális viszonyok szempontjából is, rendkívül előnyös volna az újbóli és újbóli vetésre ós ezzel kapcsolatos műveletekre szoruló (egy­nyári) növények helyett megfelelő, rostanya­got s zolgájtató f á^t^J ál ni, minthogy ez a körülmény a termelés szempontjából rend­kívül nagy idő-, munka-, erő- és költségmeg­takarítással járna és így a rostfeldolgozó ipart is rendkívül elősegítené, mert köny­nyebben és gyorsabban juttathatná azt meg­felelő anyagkészlethez. Ezirányú kutatásaink és kísérleteink már most azt eredményezték, hogy az eperfa, illetve annak, az eltávolítás szempontjaüol etsosorban tekintetbe jövő ágai igen alkal­masak arra, hogy a szokásos" rostanyagok közül még a jobb minőségíiekkel is teljesen egyenértékű rostszálakat szolgáltassanak. Az eperfa felbőre alatti réteget ugyanis nagy fiylli.QSÍS2Ú rostok alkotják- -melyek a fa, illetve az ágak többi részétől (felbőr, bél) könnyen elválaszthatók és magában véve ismert kezelés után a legkitűnőbben fonha­tok. Emellett tekintetbe peendő az, hogy nem csupán általában fáról (tehát folytonos termesztést nem igénylő növényről), hanem oly fáról van szó, mely különösen a konti­nensen igen el van terjedve, illetve könnyen tovább terjeszthető és így értékes rost­anyagra közvetlenül, könnyen szert tehetünk. A rostanyag előállítása aránylag egysze­rűen foganatosítható, ha az eperfa ágait le­szedjük, a szükséghez képest kisebb dara­bokra törjük, szárítjuk, az anyagösszefüggés lazításának elősegítése céljából áztatjuk, esetleg főzzük és újból szárítjuk, mi mellett ezen műveleteket esetleg ismételten foganato­sítjuk, majd a szárított részeket a felbőr és-

Next

/
Oldalképek
Tartalom