73558. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ammónkium-bikarbonátnak szagtalan tartós alakban való előállítására
Megjelent 1919. évi április iió 11-én. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 73558 szám, IV/hl. OSZTÁLY. Eljárás ammoniumbikárbonátnak szagtalan tartós alakban való előállítására. OESTERREICHISCHER VEREIN FÜR CHEMISCHE UND METALLURGISCHE PRODUKTION CÉG AUSSIGBAN. A bejelentés napja 1917 december hó 19-ike Ha erős, pl. 0'91 fajsúlyú ammoniákoldatba hűtés közben addig vezetünk szónsavat, míg a folyadék már nem mutat észrevehető ammoniákszagot, akkor tudvalevőleg az ammóniáknak legnagyobb része kristályos ammoniumbikárbonát alakjában kiválik, amely ismert módon sószűrő vagy dobszűrő, szívókészülék vagy centrifuga segélyével a rátapadt anyalúgtól, amely ugyanazon sónak koncentráit oldatából áll, megszabadítható. Ebben az állapotban azonban az ammoniumbikarbonát a legjobb esetben még mindig 5°/0 rátapadt nedvességet tartalmaz. Ha a sót, amely már 60° C nál szénsav leválása mellett, később ammóniák és szénsav leválasztása mellett, bomlani kezd, óvatosan szárítjuk és pedig akár gőzszárítón, akár vákuumkészülékben vagy más módon, akkor sem vagyunk képesek a szénsavveszteségtől megóvni. A szénsavnak egyrésze mindig el fog szállni, minek folytán ammoniumsesquikarbonát keletkezik, amely erős ammoniákszagú és azért eltartásnál abból tetemes mennyiséget elveszíti. A jelen találmány célja ezen hátrány elkerülése. A kész termék ne mutasson észrevehető ammoniákszagot és enüek folytán ne is szenvedjen ammoniákveszteséget raktározás közben. A találmány értelmében következőképen járunk el. A nedves sót, ahogyan azt a sókészülektől vagy másefféléktől kapjuk, amennyire lehet, az említett szárítókészülékek valamelyikén, természetesen lehetőleg óvatosan megszárítjuk, mimellett gondoskdunk arról, hogy a bomlás folytán esetleg elszálló ammoniákot fölfogjuk. Ezt a szárítást azonban nem folytatjuk addig, hogy az összes rátapadt víz eltávozzék, hanem gondoskodunk arról, hogy a szárított termékben még annyi víz maradjon, amelynek mennyisége elegendő, hogy a szárításnál részben keletkezett ammoniumsesquikarbonáttal szénsav jelenlétében bikarbonát képződés mellett reagálhasson. Eljárhatunk úgy is, hogy a szárítást teljesen végrehajtjuk, a szárított termékben a keletkezett sesquikarbonát mennyiségét elemzés útján meghatározzuk és a számítás útján megáll api tottt vizet locsolás által hozzáadjuk, Habár ez a művelet látszólag könnyebben végezhető pontos módon, mindazonáltal tapasztalat szerint igen könnyen